„Majláth Gusztáv Károly” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Robot: Automatikus szövegcsere (-Magyar Katolikus Lexikon +Magyar katolikus lexikon) |
a →Élete |
||
7. sor:
Nagy figyelmet szentelt az oktatásnak és nevelésnek. Magánvagyonából és papi jövedelméből tanulmányi segélyeket osztott, támogatta az iskolákat és ifjúsági lapok megjelenését. Magán és püspöki jövedelméből főleg a középiskolákat vette gondjaiba, melyekben a jövő vezető rétege nevelkedett. Sokat tett a szegénység ellen.
1919-ben mozgási szabadságát korlátozták: megtiltották, hogy lakását elhagyja, és látogatókat fogadjon. 1925-ben a kisebbségi egyezmény állandó megsértése miatt panasszal fordult a [[Nemzetek Szövetsége|Nemzetek Szövetségéhez]]. Amikor [[Románia]] diplomáciai kapcsolatba lépett a [[Szentszék]]kel, a román kormány olyan követeléseket fogalmazott meg, amik hátrányosan érintették volna az erdélyi magyar hívőket (például Székelyföld egy részét a bukaresti egyházmegyéhez akarták rendelni.<ref>Marton József – Jakabffy Tamás: Az erdélyi katolicizmus századai, Gloria Kiadó, Kolozsvár, 1999, ISBN 973-9203-48-5</ref>). Ezért Majláth püspök – [[Glattfelder Gyula]] csanádi püspökkel és [[Raymund Netzhammer]] bukaresti érsekkel együtt tiltakozást fogalmaztak meg. A román hatóságokkal állandó harcban állt az [[Erdélyi Római Katolikus Státus]] jogaiért és a magyar iskolákért.
1935-től haláláig Budapesten ápolták, 1936-ban egészségi okokból visszavonult hivatalából. 1938-ben lemondott a püspökségről. Ugyanebben az évben [[XI. Pius pápa]] címzetes [[Érsek|érsekké]] nevezte ki. 1940-ben hunyt el Budapesten. A [[Regnum Marianum (templom)|Regnum Marianum templomban]] temették el. A templom 1951-ben történt lerombolásakor földi maradványait titokban az egyetemi templomba vitték át.
| |||