„IX. Károly svéd király” változatai közötti eltérés

infobox és kiegészítések
(infobox és kiegészítések)
{{Uralkodó infobox
[[Kép:Charles IX of Sweden.jpg|bélyegkép|jobbra|300px|]]
| név =IX. Károly
'''IX. Károly''' ([[Stockholm]], [[1550]]. [[október 4.]] – [[Nyköping]], [[1611]]. [[október 30.]]) [[Svéd királyok listája|svéd király]], [[Södermanland tartomány|Södermanland]] hercege. Édesapja [[I. Gusztáv svéd király|I. Gusztáv]], a családban a harmadik gyerekként látta meg a napvilágot.<br>
| kép = Charles IX of Sweden.jpg
Uralkodására jellemző volt az aktív, agresszióvá fajult expanziós külpolitika, amely főleg [[Lengyelország]] ellen irányult, s bevatkozott az [[Oroszország]]ban dúló, [[Zűrzavarok időszaka|Zűrzavarok időszakának]] nevezett külföldi intervenciók egész sorát kísérő háborús és polgárháborús eseményekbe (ennek egyik célja az volt, hogy fiát [[II. Gusztáv Adolf svéd király|Gusztáv Adolf]] herceget tegye cárrá).<br>
| képméret =200px
[[Svédország]]ban az ''„absolutum dominium”'' (absszolút hatalom) megteremtésére törekedett. Elkötelezett [[Evangélikus kereszténység|evangélikus]] volt, hazájában ismét államvallássá tette a lutheranizmust.
| képaláírás =
| titulusai =[[Södermanland tartomány|Södermanland]] hercege
| állam =Svédország
| megnevezés =[[Svéd királyok listája|királya]]
| uralkodási_név =
| uralkodás_kezdete =[[1604]]. [[március 22.]]
| uralkodás_vége =[[1611]]. [[október 30.]]
| koronázás dátuma =[[1607]]. [[március 15.]]
| koronázás helye =
| örököse =
| előd =[[III. Zsigmond lengyel király|Zsigmond]]
| utód =[[II. Gusztáv Adolf svéd király|II. Gusztáv Adolf]],
| uralkodóház =
| teljes_név =
| születési dátum =
| születési hely =
| halálozási dátum =[[1611]]. [[október 30.]]
| halálozási hely =
| temetés dátuma =
| nyughelye =
| házastárs =
| házastárs2 =
| házastárs3 =
| házastárs4 =
| gyermekei =
| édesapa =[[I. Gusztáv svéd király|I. Gusztáv]]
| édesanya =
| lábjegyzet =
}}
'''IX. Károly''' ([[Stockholm]], [[1550]]. [[október 4.]] – [[Nyköping]], [[1611]]. [[október 30.]]) [[Svéd királyok listája|svéd király]], [[Södermanland tartomány|Södermanland]] hercege. Édesapja [[I. Gusztáv svéd király|I. Gusztáv]], a családban a harmadik gyerekként látta meg a napvilágot.<br>
 
Uralkodására jellemző volt az aktív, agresszióvá fajult expanziós külpolitika, amely főleg [[Lengyelország]] ellen irányult, s bevatkozottbeavatkozott az [[Oroszország]]ban dúló, [[Zűrzavarok időszaka|Zűrzavarok időszakának]] nevezett külföldi intervenciók egész sorát kísérő háborús és polgárháborús eseményekbe (ennek egyik célja az volt, hogy fiát [[II. Gusztáv Adolf svéd király|Gusztáv Adolf]] herceget tegye cárrá).<br>
 
[[Svédország]]ban az ''„absolutum dominium”'' (absszolútabszolút hatalom) megteremtésére törekedett. Elkötelezett [[Evangélikus kereszténység|evangélikus]] volt, hazájában ismét államvallássá tette a lutheranizmust.
 
== Élete ==
=== Harcok a hatalomért ===
Károly életpályája nagyon küzdelmes volt: igen fiatalon keveredett bele a hatalmi intrikákba. Apja [[I. Gusztáv svéd király|I. Gusztáv]] Erik nevű fiát, [[XIV. Erik svéd király|XIV. Erik]] néven ültette trónra, aki KárolyKárolynak a féltestvére volt. 18 éves korában csatlakozott egy olyan mozgolódáshozszerveződéshez, amely egy Erik elleni palotaforradalom előkészítését kezdte, sés annakennek az ifjú Károly vezére is lett.<br>
Erik hatalmának megdöntése után a herceg másik testvérét, [[III. János svéd király|III. Jánost]] tették a trónra.
 
Károly harcolt a [[livóniai háború]] frontján is. Még apjától kapta a [[Södermanland tartomány|Södermanland]] hercege címet, amit haláláig viselt. A tartományban támogatta az evangélikus vallást, templomokmtemplomok, iskolák épültek, sés befogadta a Svédország más tájáról üldözött lutheránusokat. JelesKiváló katonai virtuserény lakozott benne, de ugyanakkor művelt szelleme is volt.
 
=== A svéd trón megszerzése ===
Később Károly herceg már nyíltan pályázni kezdett a trónra, ennek persze az is volt az oka, hogy János a római katolikus vallást támogatta (igaz nem folytatott rekatolizációt). Ki is adott egy ún.úgynevezett ''[[Vörös könyv]]'' nevű művet, mely egy új szertartásrendet kívánt bevezetni, s mellyel a katolikus és lutheránus vallást akarták kibékíteni. Károly ezt elutasította, de nézeteltérésüket azonban hamar félretették, mert [[Riksdag]]ban a nemesség egy indítvánnyal támogatta [[III. Zsigmond lengyel király|III. Zsigmond]]nak a lengyel királlyá választását, de ennek nem tudtak gátat vetni ([[1587]]). [[1592]]-ben ráadásul Zsigmond svéd király is lett, de az országot [[Krakkó]]ból irányította és azt a vallást támogatta, amelyben maga is nevelkedett – a katolicizmust. Hasonlóan abszolutisztikus törekvéseket folytatott és az ágostai evangélikus hitet, Svédország államvallási státuszától megfosztotta és a rekatolizáció előkészületeit kezdte meg.
nézeteltérésüket azonban hamar félretették, mert [[Riksdag]]ban a nemesség egy indítvánnyal támogatta [[III. Zsigmond lengyel király|III. Zsigmond]]nak a lengyel királlyá választását, de ennek nem tudtak gátat vetni ([[1587]]). [[1592]]-ben ráadásul Zsigmond svéd király is lett, de az országot [[Krakkó]]ból irányította, s azt a vallást támogatta amelyben maga is nevelkedett – a katolicizmust. Hasonlóan abszolutisztikus törekvéseket folytatott és az ágostai evangélikus hitet, Svédország államvallási státuszától megfosztotta, s a rekatolizáció előkészületeit kezdte meg.
 
Zsigmond távollétében az országot Károly igazgatta, de Zsigmond hibát követett el, amikor őt nevezte ki az ország élére. A király abszolutizmusa és rekatolizációs tevékenysége miatt a herceg szembeszállt vele, ehhez támogatást kapott a Zsigmonddal szemben álló svéd nemességtől. Az [[1593]]-as [[uppsala]]i országgyűlésen követelte, hogy töröljék el a római katolikus vallást és tegyék újra államvallássá az evangélikust, amelyet még [[1527]]-ben vezettek be. Miután a király erre nem volt hajlandó, Károly bejelentette Zsigmond hatalomfosztását. A nemesség egy része még mindig kitartott Zsigmond mellett, s fegyveresen szembeszállt Károllyal és az országgyűléssel, egész addig, míg Zsigmond lengyel, magyar és német seregek élén partra szállt Svédországban és ez a ''svéd belháborút'' [[Svéd–lengyel háború (1598–99)|svéd-lengyel háború]]vá változtatta.<br>
Károly az első csatában alulmaradt a lengyelekkel szemben [[Stegeborgi csata|Stegeborgnál]], noha háromszor annyi katonája volt mint Zsigmondnak. LecsökkentA megfogyatkozott serege azonban a második csatában ([[Stångebrói csata|Stångebró]]) legyőzte a lengyeleket, s [[1599]]-ben a Riksdag kimondta a király trónfosztását.
 
Károly [[1604]]-ig irányította az országot, mint kormányzó. Uralma egy dologban különbözött Zsigmondétól, mégpedig abban, hogy a lutheránus vallástlutheránusvallást támogatta, de hasonlóan Zsigmondhoz abszolutisztikus államhatalom kiépítésére törekedett. Az államtanácsot elhallgattatta, hatalmába nem engedett beleszólást, sés az ellenállókat háttérbenháttérbe nyomtaszorította. Aktívan támogatta viszont a svéd fémipar fejlődését, amelynek ma is nagy a híre világszerte.
 
=== Háborúk ===
[[1600]]-ban háború tört ki [[Lengyelország]]gal, a trónfosztás ürügyén. Károlynak viszont ez kapóra jött, hogy megkaparintsa [[Livónia]] tartományát és a [[Balti-tenger]] kereskedelmének ellenőrzését.<br> A frontra elküldte egyik fiát Károlyt, aki azonban a [[kokkenhauseni csata|kokkenhasueni csatában]] súlyos vereséget szenvedett és elverték [[Riga]] alól. Károlyt formálisan [[1604]]-ben királlyá tették (megkoronázására csak három év múlva került sor), s ekkor maga vette kezébe a háború irányítását és 15 ezer fős seregével partra szállt [Livóniában, de [[Jan Karol Chodkiewicz]] [[litvánia]]i hetman ugyanebben az évben visszaverte, mielőtt még Rigát elérhette volna. [[1605]]-ben még nagyobb erővel tört Chodkiewicz ellen, akinek seregei szám szerint körülbelül négyszer kisebbek voltak.
A frontra elküldte egyik fiát Károlyt, aki azonban a [[kokkenhauseni csata|kokkenhasueni csatában]] súlyos vereséget szenvedett és elverték [[Riga]] alól.
 
[[kircholmi csata|Kircholmnál]] nyílt mezőn találta szembe magát Jan Karol Chodkiewicz-csel [[szeptember 27.|szeptember 27]]-én. A csatában egyszer kilőtték alóla a lovát, de egy mellé állt livóniai [[Németek|német]] nemes átadta neki a sajátját. A lengyelek megtévesztő támadása és a svéd roham összeomlása során Chodkiewicz ellentámadásba vezényelte a nehézlovasságot és az ötszörös túlerőben levő Károlyt elsöpörte a csatatérről kevesebb, mint fél óra alatt, aki katonái felét elvesztette. Szétvert seregét a lengyelek könnyűszerrel kiűzték Rigából. Svédország [[1709]]-ig nem szenvedett el ekkora vereséget, igaz a poltavai csatavesztésnél a túlerő és a kifáradás is közrejátszott, szemben itt, ahol egy jól kisebb, hadianyagban szűkölködő, hagyományos harctechnikájúharcmodorú sereg egy nyugati típusú szervezettebb, felszereltebb ármádiát így megvert.
Károlyt formálisan [[1604]]-ben királlyá tették (megkoronázására csak három év múlva került sor), s ekkor maga vette kezébe a háború irányítását és 15 ezer fős seregével partra szállt [Livóniában, de [[Jan Karol Chodkiewicz]] [[litvánia]]i hetman visszaverte ugyanebben az évben visszaverte, mielőtt még Rigát elérhette volna.<br>
[[1605]]-ben még nagyobb erővel tört Chodkiewicz ellen, akinek erői vagy négyszer kisebbek voltak.
[[kircholmi csata|Kircholmnál]] nyílt mezőn találta szembe magát Jan Karol Chodkiewicz-csel [[szeptember 27.|szeptember 27]]-én. A csatában egyszer kilőtték alóla a lovát, de egy mellé állt livóniai [[Németek|német]] nemes átadta neki a sajátját. A lengyelek megtévesztő támadása és a svéd roham összeomlása során Chodkiewicz ellentámadásba vezényelte a nehézlovasságot és az ötszörös túlerőben levő Károlyt elsöpörte a csatatérről kevesebb mint fél óra alatt, aki katonái felét elvesztette. Szétvert seregét a lengyelek könnyűszerrel kiűzték Rigából. Svédország [[1709]]-ig nem szenvedett el ekkora vereséget, igaz a poltavai csatavesztésnél a túlerő és a kifáradás is közrejátszott, szemben itt, ahol egy jól kisebb, hadianyagban szűkölködő, hagyományos harctechnikájú sereg egy nyugati típusú szervezettebb, felszereltebb ármádiát így megvert.
 
=== Utolsó hadjáratok ===
Károly az [[oroszország]]i belviszályokba is fegyverrel beavatkozott, eleinte azzal a céllal, hogy fiának a trónt megszerezze, de később az oroszokat támogatta fegyveresen a harcokban, kiváltképp a keletről benyomuló lengyelek ellen, kiket továbbra is fő ellenfelének tartott.
 
Élete utolsó évében [[Dánia]] ellen kezdett háborúba ([[1611]]-[[1613|13]]), amit már csak fia Gusztáv Adolf fejezet be. Az ún.úgynevezett [[kalmári háború]]ban is vereséget szenvedtek a svédek.<br>
A háborúk (különösen a [[svéd–lengyel háborúk|lengyel háború]]) miatt az állampénzek drasztikusan leapadtak. [[II. Gusztáv Adolf svéd király|II. Gusztáv Adolf]] uralkodásával ellenben egy új korszak kezdődött, ami a Svéd Királyság számára egy aranykor volt.
 
{{Svéd királyok listája}}
 
==Forrás Források ==
*Britannica Hungarica, Magyar Világ kiadó, Budapest
*{{MNL|10|601}}