„A tudományos teljesítmény mérése” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Rubinbot (vitalap | szerkesztései)
a r2.5.4) (Bot: következő hozzáadása: cs:Scientometrie, ru:Наукометрия, uk:Наукометрія
aNincs szerkesztési összefoglaló
24. sor:
'''Hirsch-féle h-index'''
 
Definíció szerint "Egy kutató indexe ''h'', ha pontosan ''h'' darab olyan cikke van, ami legalább ''h'' idézetet kapott (vagyis a többi ''h''-nálcikkei ennél kevesebbet kapottkaptak)."<ref>[http://www.mtakszi.hu/Honlap/ASCHUBERT.ppt Schubert András: A kiválóság mércéi és az ezek körüli viták]. Konferenciaelőadás: A kutatás és innováció értékelése, MTA, Budapest, 2007. április 25., a 15. dia szövegéből</ref> A magas h-indexű kutató tehát sok, erősen idézett cikket publikált. A kutatói gyakorlatban 6-7-es értéket viszonylag könnyű elérni, de az index további növelése innen már nehéz. A 20-as h-index már nemzetközileg is figyelemre méltó teljesítmény.
 
==A társszerzőség==
66. sor:
=== Ajánlott irodalom ===
* Bencze Gy, 2006. [http://www.matud.iif.hu/06jan/12.html H-index: egy új javaslat az egyéni tudományos teljesítmény értékelésére]. Magyar Tudomány, 166, 88-91.
* de Solla Price D, 1979. Kis tudomány – nagy tudomány. Akadémiai Kiadó, Budapest.
* Dévényi T, 1975. [http://www.szote.u-szeged.hu/expsur/ezesez.htm Dr. Ezésez Géza karrierje, avagy tudósok és rágcsálók]. Gondolat, Budapest. (a tudománymetria előtti világ természetrajza, összehasonlításképpen)
* Dudás A, 2008. [http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=4872&issue_id=491 Tudományos önismeret: az egyetemi bibliográfiák szükségességéről és egy bölcsészettudományi oktatói publikációs adatbázisról.] Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 55. évf. 3. sz., 107–125.
* Hirsch JE, 2005. [http://www.pnas.org/cgi/content/abstract/102/46/16569?maxtoshow=&HITS=10&hits=10&RESULTFORMAT=&searchid=1&FIRSTINDEX=0&minscore=5000&resourcetype=HWCIT An index to quantify an individual's scientific research output]. Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America (PNAS), 102 (46), 16569–16572. További változatok az [http://arxiv.org/abs/physics/0508025 arXiv gyűjteményben]
* Marton J, Varró A, Varró V, 2004. [http://www.matud.iif.hu/04dec/10.html Impaktfaktor és tudományos teljesítmény]. Magyar Tudomány, 12, 1395-1403.
74. sor:
* Papp Z, 2006. [http://www.matud.iif.hu/06jan/14.html Mire és hogyan nem lenne szabad használni az impakt faktort?] Magyar Tudomány, 166, 99-103.
* Rózsa L, Papp L, 2009. [http://www.zoologia.hu/list/csoportmunka.pdf A csoportmunka eredménye mint egyéni érdem – és egyéb megjegyzések a Köztestületi Publikációs Adattár használatáról.] Magyar Tudomány, 2009/01, 95–102.
* de Solla Price D, 1979. Kis tudomány – nagy tudomány. Akadémiai Kiadó, Budapest.
* Száva-Kováts E, 2007-8. A "Kirakatba Állítás Szerzői Effektusa": Szakirodalom-ismereti tanulmány. Tudományos és Műszaki Tájékoztatás.
** [http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=4802&issue_id=488 I. Az effektus jelensége, okai és nyomai a szakirodalomban, felismerése és megismerése, fogalmának meghatározása.] 2007. 54. évf. 11–12. sz., 493–506.
** [http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=4841&issue_id=489 II. Az effektus megnyilvánulása egyidejű fizikatudományi konferenciák közleményeinek dokumentáltságában.] 2008. 55. évf. 1. sz., 3–30. (Leírás a nyomtatott folyóirat alapján)
* Zádori Z, 2006. [http://www.rmki.kfki.hu/ujsag/hwg10-2006.pdf Hódít a teljesítménymérés: számnak ingere.] HVG 2006. október 14. 68-71.
 
====A bölcsészettudományok és társadalomtudományok vonatkozásában====
 
* Dudás A, 2008. [http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=4872&issue_id=491 Tudományos önismeret: az egyetemi bibliográfiák szükségességéről és egy bölcsészettudományi oktatói publikációs adatbázisról.] Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 55. évf. 3. sz., 107–125.
 
{{DEFAULTSORT:Tudomanyosteljesitmenymerese}}