„Zichy Aladár” változatai közötti eltérés

Tagja volt a gróf [[Károlyi Sándor (politikus)|Károlyi Sándor]] vezette agrárius csoportnak. 1893-tól főrendiházi tag; két ízben a főrendiház jegyzője. Tagja,1896 majdés 1903-tól1918 azközött elnökeöt voltválasztási cikluson át a [[Katolikus Néppártnak.Néppárt]] 1896programjával –országgyűlési 1901képviselő ésvolt. 1905[[1903]]-ban –megválasztották 1918pártja közöttelnökének, néppártimely programmaltisztséget országgyűlésia képviselőévnéppárt megszűnéséig (1918) választottákelátta. Az [[1905-benös azbelpolitikai egyikválság]] tagjahatására voltpártjával azcsatlakozott a [[szövetkezett ellenzék|Szövetkezett Ellenzék]]hely, ahol pártelnöki pozíciójánál fogva a vezérlő bizottságának.bizottság tagja lett.

1906. április 8-tól 1910. január 17-ig a [[második Wekerle-kormány]]ban illetve 1917. augusztus 18-tól 1918. október 23-ig a [[harmadik Wekerle-kormány]]ban a királyi személye körüli, valamint 1917. június 15-től augusztus 18-ig horvát-szlavón-dalmát tárca nélküli miniszter volt. Részt vett a nagybirtokosok csoportja által megindított és a nagygazdák által támogatott szövetkezeti mozgalom irányításában. Ő alapította a Dunántúli Keresztény Fogyasztási Szövetkezeti Központot, amely két évtizedes működése után egyesült a Hangya Termelő-, Értékesítő- és Fogyasztási Szövetkezettel. Zichy volt az elnöke 1925 és 1934 között a Hangya Szövetkezetnek. Tevékenyen részt vett a [[Tanácsköztársaság]] elleni szegedi ellenforradalmi mozgalomban. 1919. augusztus 4-től a szegedi Magyar Nemzeti Bizottság elnöke volt.

Zichy volt az elnöke 1925 és 1934 között a Hangya Szövetkezetnek. 1927-től felsőháziaz újjáalakított felsőházban ismét tag, a legitimisták egyik vezetője volt. 1925-től a Szent István Társulat elnöki tisztét töltötte be.