„Noether-tétel” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Külső hivatkozások: új cikkszerkezet |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
2. sor:
Kimondja, hogy ha egy (fizikai) rendszerben valamilyen folytonos („differenciálható”, azaz ha kis változtatáshoz csak kis változás tartozik a rendszer viselkedésében) [[szimmetria]] érvényesül, akkor ahhoz megmaradási törvény, illetve [[megmaradó mennyiség]] (az ún. „Noether-töltés”) tartozik.
A tételt [[Emmy Noether]] bizonyította [[1915]]-ben, miután [[David Hilbert|Hilbert]] és [[Felix Christian Klein|Klein]] meghívására a [[Göttingeni Egyetem]]re ment oktatni. A tétel alapvető szerepet játszott az [[Einstein]] által akkoriban kidolgozott [[speciális relativitáselmélet]]ben. <ref> {{cite web|url=http://www-groups.dcs.st-and.ac.uk/~history/Mathematicians/Noether_Emmy.html|title=Emmy Amalie Noether|publisher=Turnbull WWW Server|accessdate=2011-10-31}} </ref>
A szimmetriaelvek a kémiában vagy a szilárdtestfizikában is fontos szerepet játszanak, de talán a [[részecskefizika|részecskefizikában]] a legalapvetőbbek. Előbbiekben az anyagok fontos tulajdonságaira következtethetünk a különböző atomi, molekula- és kristályrács-szimmetriákból, a részecskefizikában viszont gyakorlatilag minden a szimmetriákból (vagy éppen azok sérüléséből) származik: a megmaradási törvények, a [[alapvető kölcsönhatások|kölcsönhatások]], sőt a részecskék tömege is.
| |||