„Fék” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Hkbot (vitalap | szerkesztései)
a Bottal végzett egyértelműsítés: Daru –> Autódaru
B.Zsoltbot (vitalap | szerkesztései)
a clean up, replaced: <sup>2</sup> → ² (2), {{Commons|Category: → {{commonskat| AWB
11. sor:
A fék a mozgó részek [[kinetikus energia|kinetikus energiáját]] általában [[súrlódás]] közvetítésével [[hő]]vé alakítja. A fékezésnek energiagazdálkodás szempontjából fejlettebb módja a [[regeneratív fékezés]], melynél a fékezés közben felszabaduló energia nagy részét [[lendkerék]]ben vagy elektromos [[kapacitás]]ban tárolják vagy [[generátor]]ral [[váltóáram]]ot fejlesztenek, mellyel [[egyenirányító]]n keresztül [[akkumulátor]]t töltenek fel, melyet később fel lehet ismét használni.
 
Megjegyzendő, hogy a mozgási energia a [[sebesség]] (vagy [[fordulatszám]]) négyzetével nő ('''''E'' = ½''m''·''v''<sup>2</sup>²'''), ez azt jelenti, hogy ha a jármű sebessége megduplázódik, energiája megnégyszereződik. A fékeknek ennélfogva négyszer több energiát kell felemészteniük, így a jármű megállításához négyszer hosszabb fékútra van szükség. (Ha a fékezőerő és így a gyorsulás is állandó, akkor '''s&nbsp;=&nbsp;v<sup>2</sup>²&nbsp;/&nbsp;2a''').
 
== Kerekes járművek fékei ==
*A hagyományos [[Szekér|szekerek]] fékei vagy egyszerű fatuskók, melyeket a [[kerék]] külső abroncsához szorítottak, vagy újabban emelőn keresztül működtethető fékpofák.
*[[Kerékpár]]on régebben az első keréken kézzel, rudazaton keresztül mozgatható gumi felületű fékpofákat szorítottak a gumiabroncs oldalához, a hátsó kerekeket pedig a [[szabadonfutó]]nak a pedálnak a hajtás irányával ellenkező forgatásával lehetett fékezni. A korszerű kerékpárok [[tárcsfék]]kel rendelkeznek, melyeket huzal segítségével kézi fogantyúkkal kezel a kerékpáros.
*A [[vasúti kocsi]]k és [[mozdony]]ok fékezését a kerekek futófelületéhez szorított féktuskókkal végzik. Ezek működtetése az első időkben rudazaton és csavarorsón keresztül kézzel történt, egyes kocsikon külön fékezőbódét szereltek fel, ahol a fékező vasutas figyelte a forgalmat és szükség esetén beavatkozott. Kezdetben sok vasúti kocsinak egyáltalán nem volt fékberendezése, ezt a mozdonyra és a többi kocsira bízták. Sok komoly baleset származott abból, hogy helytelen vontatási műveletek vagy anyaghiba miatt a szerelvény egy része a mozdonyról leszakadt, és lejtős pályán veszélyesen felgyorsulva ütközött vagy kisiklott. Ezért ma különböző rendszerű biztonsági fékrendszert alkalmaznak, ezek elsősorban [[légfék]]ek. [[Villamos]]okon gyakran alkalmaznak sínféket is, ezek a [[sín]] felett alkalmazott acél tuskók, melyekbe erős [[Elektromágnes (fizika)|elektromágnes]]t szerelnek. Fékezéskor az elektromágnes a tuskót a sínhez szorítja. Villamos vontatásnál gyakran [[energia-visszatáplálás|regeneratív fékezést]] alkalmaznak, ekkor a hajtó villamos motorok [[generátor]]ként dolgoznak és vagy visszatáplálják a [[felsővezeték]]be a fékezési energiát, vagy ellenállásokon keresztül hővé alakítják. [[Gőzmozdony]]ok tolatás közben gyakran ellengőzt adtak, a gőzgép ellentétes irányba mozgatásával fékezték le magukat.
*A [[gépkocsi]] és [[motorkerékpár]] [[tárcsafék]]kel vagy [[dobfék]]kel van ellátva. A féket régebben a pedálon, szögemelőn és huzalon keresztül lábbal működtették, ma általános a hidraulikus fékmozgatás. Tehergépkocsiknál légféket is használnak. A gépkocsi rögzítését ugyanezeknek a fékberendezéseknek a kézifékkel oldják meg. Gépkocsiknál igen hatásos az ú.n. motorfék használata, mely úgy történik, hogy a sebességváltót alacsonyabb fokozatba kapcsoljuk, és levesszük a gázpdálról a lábunkat, vagyis kevés keveréket engedünk a hengerekbe. Ekkor a motor teljesítménye kisebb, mint a veszteségei, ezek pedig fékezik a járművet (természetesen teljesen leállítani nem tudják). A súrlódásos fékek használata hosszú időn keresztül (például igen hosszú lejtőn lefelé) veszélyes lehet, mert a felforrósodott fék súrlódási tényezője csökken és a forró fék nem képes a jármű sebességének kézbentartására. Ezért nagy tömegű gépkocsik (teherautók, autóbuszok, vontatók) számára törvény írja elő lejtmenetben a motorfék használatát.
 
== Más járművek ==
*[[Hajó]]kon nem alkalmaznak féket. Motoros vagy gőzhajókon a fékezést a hajógép reverzálásával (a forgásirány megfordításával) lehet elérni.
*Utasszállító [[repülőgép]]ek kerekeit nagy teljesítményű hidraulikus fékekkel fékezik földetérés után. A kiengedett kerekeket a landolás előtt felpörgetik, hogy a gumiabroncsok kopását csökkentsék. A sugárhajtású utasszállító repülőgépek a gázsugár megfordításával erőteljes fékhatást érnek el, légcsavaros hajtóműveknél a lapátok állásszögének megfelelő elállításával szintén fékezni lehet a repülőgépet. Egyes esetekben fékező ernyők kinyitásával csökkentik a leszálló repülőgép sebességét. A levegőben a legtöbb repülőgép aerodinamikai fékeket, fékszárnyat használ. Ezek különösen fontosak harci repülőgépeknél, vadászgépeknél és zuhanóbombázóknál.
A repülőgéphordozóra leszálló repülőgépek fékezését a fedélzeten a repülési irányra merőlegesen kifeszített kötelekkel oldják meg, melyekbe a gép farkáról lenyujtott horog beakad. A kötél két vége fékezett kötéldobokról csévélődik le.
 
== Emelőgépek fékezése ==
Már a középkori bányákban, kikötőkben, építkezéseknél olyan fából ácsolt emelőberedezéseket használtak, melyeket súlyterhelésű fék rögzített álló helyzetben, és csak a fék megemelésével lehetett az emelést vagy süllyesztést végrehajtani. Ha a kezelő a féket elengedte, a berendezés azonnal megállt. Lényegében ezt az elvet valósítják meg a korszerű emelőberendezések ([[Autódaru|daruk]], [[felvonó]]k, [[Siklóvasút|siklók]]) is. Daruknál gyakran használnak súllyal vagy rugóval működtetett [[szalagfék]]et, melyet rendszerint elektromágnes old. A rugó oldása és az emelőmotor indítása egyidejűleg történik.
{{Commonscommonskat|Category:Brakes|Fék}}
 
== Források ==
33. sor:
 
{{DEFAULTSORT:Fek}}
 
[[Kategória:Gépelemek]]
 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Fék