„Magyar Turista Egyesület” változatai közötti eltérés

bővítés
(Új oldal, tartalma: „{{Építés alatt}} {{Szervezet infobox |név = Magyar Turista Egyesület (MTE) |saját név = |kép = |képméret = |képaláírás = |térkép = …”)
 
(bővítés)
{{Építés alatt}}
{{Szervezet infobox
|név = Magyar Turista Egyesület (MTE)
|mottó =
|alakulás = [[1891]]<ref name=mhssz>MHSSZ</ref>
|megszűnt = a [[Második világháború|II. világháború1946]] után<ref name=mhssz/>
|típus =
|tevékenység = turistaság (természetjárás)
|székhely = {{Magyarország}} [[Budapest]]
|tagság =
|nyelv =
|weboldal = <!-- http:// nélkül -->
}}
A '''Magyar Turista Egyesület (MTE)''' egy [[magyarország]]i turista (természetjáró) szövetség volt, amely a [[19. század|19]] végétől a [[20Második világháború|II. századvilágháború]]ban.<ref name=mhssz/>utánig működött.
 
Az MTE a [[Magyarországi Kárpát-egyesület]] (MKE) Budapesti Osztálya helyén jött létre [[1891]]-ben, mivel az osztály ambiciózus vezetésének az MKE megreformálására való törekvése kudarcba fulladt. Az új egyesület hamar az ország második legnagyobb turista egyesületévé fejlődött. Tevékenységét turistajelzések kijelölése, turistaházak, kilátók építése, források foglalása jelezte. [[1946]]-ban a többi turista egyesülethez hasonlóan feloszlatták.<ref name=mhssz/>
 
== Történelem ==
 
=== Megalakulás ===
Miután az MKE átalakítására tett erőfeszítések kudarcba fulladtak, a Budapesti Osztály [[1891]]. [[szeptember 29.|szeptember 29]]-én feloszlott, és közvetlenül ezután megalakult a Magyar Turista Egyesület, 152 taggal. Első elnöke báró [[Eötvös Loránd]], alelnöke gróf [[Teleki Géza]], ügyvivő alelnöke Dr. Téry Ödön, titkára pedig Dr. Thirring Gusztáv lett.<ref name=mhssz/>
 
Az MTE szervezete osztályokra épült, a központ csak koordináló szerepet játszott. Az elsőként megalakult Budapesti Osztályhoz még az alapítás évében csatlakozott három, az MKE-ből kivált osztály. [[1892]]-ben az aktív szervezőmunkának köszönhetően számos osztály alakult, és az első években több, korábban önálló turistaegyesület is csatlakozott. [[1895]]-re a taglétszám elérte a 2889 főt.<ref name=mhssz/>
 
== Működés ==
[[Fájl:Téry-menedékház.jpg|thumb|200px|right|A [[Téry menedékház]] [[1899]]-ben]]
Az egyes osztályok helyi szintű tevékenysége mellett az egyesület országos jelentőségű vállalkozásokba is fogott. [[1898]]-ban készült el a [[dobogókő]]i báró Eötvös Loránd menedékház, a [[Mátra|Mátrában]] pedig a [[Samassa menedékház]] épült fel [[Galyatető]]n. Előbbi hamar kicsinek bizonyult, így [[1906]]-ban új, kőből épült menedékházat építettek. [[1899]]-ben készült el az MTE Tátrai Osztálya által felépített, ma is működő [[Téry menedékház]] a [[Magas-Tátra|Magas-Tátrában]]. A Tátrai Osztály turistautakat is kijelölt. Thirring Gusztáv szerkesztésében [[1900]]-ban részletes kalauz jelent meg ''Budapest környéke'' címmel.
 
Az évek folyamán számos budapesti csoport – köztük [[1898]]-ban a Csütörtöki Asztal, [[1902]]-ben a Pénteki Asztal – és több vidéki osztály alakult. A szervezeti felépítést később átalakították, és a Budapesti Osztály anyaegyesületté vált. [[1910]]-ben visszavonult az egyesület vezetésétől Téry Ödön, helyét az elnöki székben Thirring Gusztáv vette át. [[1913]]-ban az MTE részvételével alakult meg a számos hazai turista egyesület ernyőszervezete, a [[Magyar Turista Szövetség]].
 
Az [[Első világháború|I. világháború]] az egyesület működését is jelentősen visszavetette, ami később is csak nehezen indult újra. [[1920]]-ban Dr. [[Cholnoky Jenő]]t választották elnökké, aki ezt a tisztséget az MTE [[1946]]-os feloszlatásáig töltötte be. Az [[1920-as évek|1920-as]] és [[1930-as évek]]ben újra sok vidéki osztály és fővárosi csoport alakult. Újabb kilátók és turistaházak épültek, köztük a [[Zsíros-hegyi turistaház]], és az egyesület tagjai számos forrást is foglaltak. Az útjelzéseket teljesen újraszervezték.
 
[[1938]]-tól az MTE bekapcsolódott a [[Bécsi döntések|visszatért országrészek]] turistaéletébe: [[Kárpátalja|Kárpátalján]] több osztálya és csoportja is alakult.<ref name=mhssz/>
 
=== Feloszlatás ===
A [[Második világháború|II. világháború]] után az összes turista egyesületet feloszlatták, vagyonukat – az ingatlanokat is beleértve –a a [[Magyar Vándorsport Szövetség]]nek juttatták. [[1946]]-ban a Magyar Turista Egyesület is erre a sorsra jutott.<ref name=mhssz/>
 
== Jegyzetek ==