„Helgoland” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: bar:Helgoland |
|||
75. sor:
== Látnivalók ==
== Madárvilág ==
[[Fájl:Basstoelpel 05.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|[[Szula (madár)|Szulák]], [[lumma|lummák]] és
[[Fájl:Helgoland Lange Anna 22093.JPG|bélyegkép|jobbra|188px|A Hosszú Anna szikla]]
Tavasszal a sziget nyugati részén függőlegesen magasba emelkedő, vörös és fehér rétegekből álló homokkő falon sok ezer pár tengeri madár fészkel. A szorosan egymás mellett sorjázó fészkek többségét a sirályfélék közé tartozó [[csüllő]]k és az alkafélék közé tartozó fekete-fehér tollazatú [[lumma|lummák]] lakják. Kisebb számban [[alka]] és [[északi sirályhojsza]] is költ a sziklaperemeken. Az utóbbi évtizedekben visszatelepedett a korábban kipusztult [[Szula (madár)|szula]] is. A sziklákon fészkelő madárfajok állományai a következőképpen alakultak az elmúlt években:
136 ⟶ 137 sor:
|}
Az atlanti partvidék mentén zajló [[madárvonulás]]ban a sziget jelentős forgalmat bonyolít le. Emiatt 1909-ben Helgolandon [[Hugo Weigold]] madárvártát alapított. A Felföld gyér bozótosaiban sok ezer [[énekesmadarak|énekesmadár]] keres menedéket, pihenőhelyet, ezt kihasználva tudják befogni és [[gyűrűzés|meggyűrűzni]] őket. A nagy tömegben vonuló gyakori fajok mellett kelet-ázsiai, [[szibéria]]i ritkaságok is előfordulnak, ami azzal magyarázható, hogy egyes példányok rossz irányba indulnak el a telelőhelyükre vezető úton. A madárfogáshoz egy nagyméretű, tölcsérszerűen keskenyedő eszközt fejlesztettek ki, amelyet máshol is többnyire szigeteken alkalmaznak és közkeletű neve "Helgoland-csapda".
== Irodalom ==
| |||