„Perpignan” változatai közötti eltérés

229 bájt hozzáadva ,  8 évvel ezelőtt
kieg.
a (r2.5.2) (Bot: következő hozzáadása: be:Горад Перпіньян)
(kieg.)
|weboldal =www.mairie-perpignan.fr
}}
'''Perpignan''' ([[katalán nyelv|katalánul]]: ''Perpinyà'') nagyváros [[Franciaország]] délkeleti részén, [[Languedoc-Roussillon]] régióban, [[Pyrénées-Orientales]] megye központja. A kontinentális Franciaország legdélibb nagyvárosa, amely a tengerparti síkságot magába foglaló [[Roussillon]] tájegység központja, sok vonatkozásban már a szomszédos [[Katalónia|Katalóniával]] rokon. A település egy újonnan kialakult és rendkívül népszerű tengerparti üdülőkörzet központja.
[[Fájl:Sanch perpignan 2007 (18).jpg|thumb|right|250px|Procession des Mystéres, a bűnbánók körmenete]]
 
'''Perpignan''' ([[katalán nyelv|katalánul]]: ''Perpinyà'') nagyváros [[Franciaország]] délkeleti részén, [[Languedoc-Roussillon]] régióban, [[Pyrénées-Orientales]] megye központja.
 
A kontinentális Franciaország legdélibb nagyvárosa, amely a tengerparti síkságot magába foglaló [[Roussillon]] tájegység központja, sok vonatkozásban már a szomszédos [[Katalónia|Katalóniával]] rokon. A település egy újonnan kialakult és rendkívül népszerű tengerparti üdülőkörzet központja.
 
== Története ==
 
Sok évszázados története során a város még önálló királyság székhelye is volt, [[1276]]-[[1344]] között a [[mallorca]]i királyok laktak az itteni várban. De már a [[Római birodalom|rómaiak]] is kikötőt létesítettek az akkor még tengerparti városnál. Volt egy ideig önálló grófság, majd a [[Mallorcai Királyság]] megszűntével Katalóniához tartozott. A [[XV. század]]ban átmenetileg francia kézre jutott, de azután visszakerült a [[Spanyolország|Spanyol Királyság]] birtokába. Csak a [[XVIII. század]]ban lett véglegesen francia birtok, [[1659]]-ben az úgynevezett pireneusi béke véglegesítette Franciaország uralmát a hegyláncig terjedő partvidéken. A katalán hagyomány azonban mindmáig érezhető, a lakosok jelentékeny része beszéli a [[katalán nyelv]]et, nyaranta az utcákon, tereken a „sardana” katalán tánc muzsikáját játssza az alkalmi „cobla”, a néphangszerekből alakult zenekar.
 
 
== Látnivalók ==
[[Fájl:Perpignan 0007.jpg|thumb|left|150px|Cathédrale St-Jean]]
[[Fájl:Perpinyà - Palau dels Reis de Mallorca - Façana de ponent.jpg|thumb|left|200px|Palais des Rois de Majorque]]
* '''Castillet''' – a régi belváros, egykori falait lerombolták, megmaradt a régi városkapu és erődítmény, az [[1368]]-[[1483]] között létesült, a városkaput védelmező bástya-erőd, amely Perpignan régi címerében szerepelt. A téglából készített erőd belsejében található a ''Casa Pairal'', a helyi népművészeti és helytörténeti múzeum. A ''palace de la Loge'' tér közepén ''Vénusz szobra'' áll.
* '''Loge de Mer''' – a díszes palota egykor a tőzsde volt, sarkánál hajó formájú szélkakas áll. Az ápület [[1397]]-ből származik.
* '''Musée Rigaud''' – XVII. századi palota, gazdag gyűjteményében több festmény található [[Hyacinthe Rigaud]]-tól, aki a város szülötte és a XVII-XVIII. század fordulóján népszerű portréfestő volt, valamint ő lett a [[XIV. Lajos francia király|Napkirály]] udvari festője.
* '''Palais des Rois de Majorque''' – citadella, a mindössze 68 évig fennálló Majorcai Királyság idején épült, ez a királyság Roussillon területe mellett [[Montpellier]] városára és a [[Baleár-szigetek]]re terjesztette ki hatalmát. Az építkezés [[1276]]-ban kezdődött s akkor fejeződött be, amikor a királyság megszűntével a vár birtokosai az aragóniai királyok lettek.
 
== Híres Perpignaniak ==
*[[François Arago]] (1786–1853) francia [[fizika|fizikus]], [[csillagász]], [[politika|politikus]],
*[[Valentin Magnan]] (1835–1916) francia[[pszichiátria|pszichiáter]].
 
== Galéria ==
{|
|[[Fájl:Perpinyà - Palau dels Reis de Mallorca - Façana de ponent.jpg|thumb|leftbélyegkép|200px250px|Palais des Rois de Majorque]]
|[[Fájl:Perpignan 0007.jpg|thumb|leftbélyegkép|150px|Cathédrale St-Jean]]
|[[Fájl:Sanch perpignan 2007 (18).jpg|thumb|rightbélyegkép|250px200px|Procession des Mystéres, a bűnbánók körmenete]]
|}
 
== Testvérvárosok ==