„Hasüreg” változatai közötti eltérés

[[Fájl:Gray1224.png|jobbra|bélyegkép|250px|A hasürgi szervek vázlatos elülnézete A vastabél jelentős részeit eltávolították.]]

== Határai ==

 

A hasüreg falát és szerveinek többségét egy savós hártya, a [[hashártya]] (peritoneum) béleli ill. borítja. A fali hashártya a ''(peritoneum parietale)'', a zsigereket borító hashártya a ''(peroneum viscerale)'' (ez utóbbinak számos fontos képződménye van, amelyek egy jelentős része az alábbikban kerül tárgyalásra). A két réteg közötti résben ''(cavum peritonei)'', normál körülmények között néhány cseppnyi síkosító anyag van. Kóros körülmények között azonban felszaporodhat itt a szív elégtelen működéséből, vagy a májkeringés akadályozottságából adódó folyadékgyülem ''(transzudatum)'', vagy gyulladás okozta váladékgyülem ''(exudatum)''.

A hasüreg hashártya mögötti tere a [[retroperitoneum]]. A hashártya alatti kismedencei szervek [[Hashártya|infraperitonealis]] helyzetűek. (A preperitonealis és supraperitonealis elnevezésnek nincs sok gyakorlati értelme.) Azok a hasüregi szervek, amelyeket hashártya borít és csak hashártyakettőzetek rögzítenek többé-kevésbé mozgathatóan a hasfalhoz, [[Hashártya|intraperitonealis]] helyzetűek. Bizonyos hashártyakettőzeteket vagy redőket hashártyaszalagoknak ''(ligamentum)'' neveznek, de hangsúlyozni kell, hogy ezek szerkezete messze eltér a [[A csontok összeköttetései|csontok összeköttetései]]nél szereplő szalagoktól.

 

Tájékok lásd: {{fő|Has}}

 

[[Fájl:Gray1223.png|balra|bélyegkép|250px|A máj, a gyomor és a vastagbél szakaszainak vetülete.]]

A (lásd még: [[A máj anatómiája]]) a legnagyobb hasüregi mirigyes szerv. A jobb [[has|hypochondriumot]] teljen kitölti, de az epigasrtriumon keresztül a bal hypochondriumba is benyúlik. Felső felszíne a rekeszhez fekszik hozzá, és ahhoz nagyjából frontális helyzetű hashártyaszalagok rögzítik (koronaszalagok). Egy megközelítőleg sagittalis helyzetű, az előbbiekből kiinduló „sarlószalag” a köldökvéna elhegesedett maradványának megfelelő és a köldöknél rögzülő kerek szalagig fut. A sarlószalag osztja a májat jobb és bal lebenyre. Az epigastriumon áthaladó része részben az elülső hasfallal érintkezik. Intraperitonealis szerv. Csak a hátsó felszínen van egy kis hashártyamentes terület. Itt a máj és a rekesz között található a jobb [[vese]] felső pólusán a jobb [[mellékvese]]. A területet balra a vena cava inferior határolja, amely szorosan hozzánő a máj állományához. A máj alsó felszínének tagozódása és érintkezései is bonyolultabbak. Az alsó felszínen a máj állományához hozzánőve található az epehólyag. Az alsó felszín érintkezik, a gyomor kis görbületével, a patkóbél felső részével, a haránt vastagbéllel és a vastagbél jobboldali felszálló szárának a haránt szakaszba való átmenetével. Hátul érintkezik a hasi [[aorta]] kezdeti szakaszával és a rekesznek az aortanyílást határoló száraival. Alsó felszínének barázdarendszerében tapad a [[gyomor]] kisgörbületével összekötő hashártya kettőzet, a kiscseplesz, amelynek jobb széle a ligamentum hepatoduodenale. Sajátos kettős vérellátása van a májkapugyűjtőérből és a truncus celiacus rendszeréből származó saját artériájából.

A patkóbél a gyomorkimenetnél ''(pylorus)'' kezdődik az első lumbális [[csigolya]] magasságában, alsó haránt szára a harmadik lumbális csigolya magasságában húzódik és a gerinc bal oldalán éles hajlattal megy át az éhbélbe. A középső szakasz felső és alsó rész között a jobboldali vesekapu medialis részén fut le. A felső intra-, a középső és alsó szakasz retroperitonealis. Vérellátása a truncus celiacust és a felső bélfodri verőeret összekötő ágakból származik. A hasnyálmirigy retroperitonealis elhelyezkedésű. A fej a patkóbél homorulatában helyezkedik el, a test a hátsó hasfalon fokozatosan elkeskenyedve egészen a lép kapujáig elér, végső szakasza elhalad a bal vese előtt. A fej-nyak határ mögött van a vena cava inferior és az aorta, utóbbiból a felső szélnél a háromosztatú [[artéria]], alsó szélénél a felső bélfodri artéria lép elő. A hasnyálmirigy felső szélén haránt fut a lép artériája (ez biztosítja a mirigy testének és farki részének vérellátását) és [[véna|vénája]]. A lépvéna és a felső bélfodri véna összeömlésével a hasnyálmirigy fejénél alakul ki a [[májkapugyűjtőér]] ''(vena portae)''.

 

A gyomor kisgörbületét a máj alsó felszínével összekötő hashártyakettőzet a kiscseplesz, a mögötte lévő tér a cseplesztömlő.

 

A vakbél a felszálló vastagbélbe folytatódik, a máj alatt egy éles hajlattal megy át a haránt vastagbélbe, majd ez utóbbi a lép alatti hajlattal a leszálló vastagbélbe, amely a bal csípőárokban a szigmabélbe folytatódik, ez a kismedencében lévő végbélbe megy át. A vastagbél mintegy "bekeretezi" a vékonybeleket. A haránt vastagbél baloldali harmadáig a vastagbelet a felső, innen az alsó bélfodri verőerek látják el. (A végbél középső harmadát a belső csípőverőér, alsó harmadát az artéria pudenda interna látja el.)

== [[hashártya|Mesocolon]] ''(vastagbél hashártyakettőzete)'' ==

== [[Májkapugyűjtőér]] [[véna|''(vena portae)'']]==

A májkapuvéna ''(vena portae)'' páratlan hasüregi szervek vérét szedi össze, a hasnyálmirigy fejénél a lépvéna és a felső bélfodri véna összeömlésével alakul ki.

Mindkét oldali vese felső pólusán, a zsíros tokon belül helyezkednek el.

== [[Húgyvezeték]] ''(ureter)'' ==

 

== [[nyirokkeringés|Nyirokelvezetés]]: nyirokerek és nyirokcsomók ''(vasa lymphatica et nodi lymphatici)'' ==

 

== Források ==

 

* Donáth Tibor: Anatómiai nevek (Medicina Kiadó 2005) ISBN 963 243 178 7

* Tömböl Teréz, Ed.: Tájanatómia (Medicina Kiadó 2001) ISBN 9789632427522

* McMinn R. M. H - Hutchings R. T. - Pegington J. - Abrahams P.: A humán anatómia színes atlasza (Medicína Kiadó 1996) ISBN 963 242 366 6

[[Kategória:Anatómia]]