„Hugenották” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Robot: Massacre_saint_barthelemy.jpg cseréje a következőre: Francois_Dubois_001.jpg (requested by [[Commons:User:T… |
a clean up, replaced: {{commons|Category: → {{commonskat| AWB |
||
11. sor:
Más elmélet szerint a név alapja egy [[tours]]-i monda, amelyben egy Hugó (franciául Hugues) nevű fantomkirály éjszakánként az utcán suhan; mivel a reformátusok éjjel tartották gyűléseiket, ezért ragadt rájuk az ''huguenots'' gúnynév. Szintén tours-i eredetet feltételez az az elmélet is, mely szerint gyűléseiket a Hugó tours-i grófról elnevezett kapu mellett tartották.<ref>CathEn1910; Gresch 2008:23</ref>
Van olyan elmélet is, amely szerint a név a genfi politikai élet egyik ismert alakja, Hugues Bezanson nevéből származik.<ref name="Papp 2009:319">Papp 2009:319</ref>
A név legkorábbi ismert előfordulása egy 1551-es [[périgueux]]-i kéziratban található, amelyben [[Képrombolás|képrombolókat]] illettek a ''gonosz hugenottafajzat'' titulussal. Az 1560. december – 1561 januárban megtartott [[orléans]]-i országos rendi gyűlésen [[Michel de L’Hospital]] kancellár az ország belső békéjének helyreállítására törekedve a következőket mondta: „Vessük ki elménkből ezeket az ördögi szavakat: lutheránusok, hugenották, pápisták. Ne változtassuk meg a ''keresztény'' nevet.” 1561-ben a kifejezés használatát betiltották, de a tiltás nem járt eredménnyel.<ref>Delumeau 2005:497; Gresch 2008:23–24.</ref>
32. sor:
I. Ferenc utóda, [[II. Henrik francia király|II. Henrik]] ([[1547]]–[[1559]]) uralkodása alatt – bár az üldözések egyre fokozódtak és az ellenreformáció élére oly férfiak álltak, mint [[Anne de Montmorency]] herceg, [[Charles de Guise]] [[reims]]i bíboros érsek ([[1524]]–[[1574]]), valamint testvére, a hadvezér [[François de Guise|François]] – a ''religionnaires'' száma [[1558]]-ra már négyszázezerre emelkedett. A hugenották élén [[Antal navarrai király|Bourbon Antal]], Vendôme hercege, [[III. Johanna navarrai királynő]] férje és [[I. Louis de Bourbon-Condé]], valamint a harcedzett [[Gaspard de Coligny|II. Gaspard de Coligny]] admirális állt.<ref>Pallas.</ref>
[[II. Ferenc francia király|II. Ferenc]] rövid uralkodása alatt (1559–1560) a két Guise herceg vezette az ország kormányát. Szigorú rendeletek jelentek meg az [[eretnek]]ek ellen. Eszerint amelyik házban református vallási összejöveteleket tartanak, az lerombolandó, az összejövetelen résztvevők halállal büntetendők. Amikor a Guise-ek hatalmának megtörésére szervezett [[Amboise-összeesküvés]]t felfedezték, tömegesen végeztek ki hugenottákat.<ref name="Pallas">Pallas</ref>
=== A reformáció elterjedése ===
Az összlakossághoz képest a hugenották aránya nem volt magas: virágzásuk az 1560-as évek elejére tehető, ekkor mintegy 1,8–2 millióan éltek Franciaországban, ami az akkori lakosság 10–13%-ának felelt meg. Társadalmilag azonban a számarányuknál sokkal jelentősebb hatást fejtettek ki, mivel a nemesség 50%-a, a városi polgárság 30%-a csatlakozott a kálvinizmushoz. A parasztság elég kis mértékben vált reformátussá, egyrészt a lelkészek és prédikátorok kis száma miatt, másrészt azért, mert a nemesség java része nem a birtokán élt, így a katolikus egyház jobban meg tudta tartani a híveit.<ref>Papp 2009:320.</ref>
Földrajzilag a hugenották nagy számban a déli (Lyonnais, Alsó-Dauphiné, Alsó-Languedoc, Vivarais, Cévennes, Béarn) és nyugati (Guyenne, Saintonge, Aunis, Poitou) tartományokban éltek. Vallási-szellemi központjuknak számított [[Párizs]], [[Nîmes]], [[Montpellier]], [[Meaux]], [[Orléans]], [[Lyon]], [[Montauban]] és [[La Rochelle]].<ref
=== Vallásháborúk ===
{{bővebben|Francia vallásháborúk}}
[[Fájl:
[[Fájl:Edit de nantes.jpg|bélyegkép|A nantes-i ediktum]]
[[IX. Károly francia király|IX. Károly]] trónra lépésekor ([[1560]]–[[1574]]) az uralomvágyó anyakirályné, [[Medici Katalin francia királyné|Medici Katalin]] a Guise-ektől meg akart szabadulni és a hugenották felé fordult. Főként kancellárja tanácsára kedvezményeket nyújtott nekik, így például megengedte, hogy [[Poissy]]ban [[1561]]. szeptember 9. és október 13. között zsinatot tartsanak. Itt többek közt megjelent [[Béza Tódor|Théodore de Bèze]], [[Pietro Vermigli]], és néhány németországi lutheránus teológus is. A zsinat eredménye a januári vagy [[saint-germaini ediktum]] lett, mely a városok falain kívül a hugenottáknak szabad vallásgyakorlást biztosított. 1561-ben [[Gaspard de Coligny|Coligny admirális]] 2150-re becsülte az országban működő református gyülekezetek számát.<ref>Pallas; Chadwick 2003:149.</ref>
[[1562]]. [[Március 1.|március 1-jén]] azonban [[François de Guise]] Wassy városkában több hugenottát [[wassyi mészárlás|lemészároltatott]]. Ez jeladásul szolgált az első vallásháborúra, melyet az amboise-i béke zárt le. A béke néhány város, többek között Párizs kivételével szabad vallásgyakorlatot biztosított. A második vallásháborút a longjumeau-i béke zárta le, mely főbb vonásokban a januári ediktum pontjait elevenítette fel ([[1568]]). Néhány hónap múlva kitört a harmadik háború. Az ezt lezáró [[Saint-germaini béke (1570)|saint-germain-i béke]] (1570) majdnem teljes vallásszabadságot adott a hugenottáknak, és ennek biztosítására több várat adott birtokukba, például La Rochelle-t.<ref
Hogy az örökös belháborúknak véget vessenek és a békét megszilárdítsák, a királyi udvar felajánlotta [[IV. Henrik francia király|Navarrai Henriknek]] ([[Antal navarrai király|Bourbon Antal]] fia, [[Navarra uralkodóinak listája|Navarra királya]], és egyben a hugenották vezére) [[IX. Károly francia király|IX. Károly]] nővére, [[Valois Margit francia királyné|Valois Margit királyi hercegnő]] kezét. Az esküvő napját ([[1572]] májusa) a vőlegény anyjának, [[III. Johanna navarrai királynő|III. Johannának]] hirtelen halála – valószínűleg kesztyűvel történt megmérgezése – miatt augusztus 18-ára halasztották. A lakodalmi ünnepség hatodik éjjelén, Szent Bertalan napjára virradóra ([[Augusztus 23.|augusztus 23]]–[[Augusztus 24.|24]].) megkezdődött Párizsban, majd szerte egész Franciaországban a hugenották lemészárlása, melyet a történetírás [[Szent Bertalan éjszakája|Szent Bertalan éjszakájának]] nevez. Ekkor és a következő négy hétben kb. 3000–{{formatnum:10000}} embert gyilkoltak meg Párizsban és még 21–{{formatnum:25000}}-et a tartományokban.<ref>Colijn 2001: 223; Gresch 2008:27.; A Catholic Encylopedia adatai szerint az áldozatok száma Párizsban „csupán” 2000 körül, vidéken 6-8000 között volt.</ref> A hugenották, nagy veszteségeik ellenére, ismét fegyvert fogtak vallásuk védelmére, és az [[1573]]-ban megkötött boulogne-i békével ismét biztosították maguknak azt a jogot, hogy egyes városokban szabadon gyakorolhassák vallásukat.<ref
[[III. Henrik francia király|III. Henrik]] uralkodása alatt ([[1574]]–[[1589]]) még öt újabb vallásháború dúlta az országot, és a belháborúk során a [[Katolikus Liga (1576)|katolikusok szövetségét]] vezető ifjabb Guise-ek (François három fia: [[I. Henri de Guise|I. Henri]], Guise hercege, [[Charles de Mayenne|Charles]], Mayenne hercege és [[I. Louis de Guise reims-i érsek|Louis]] reimsi érsek) oly nagy hatalomra tettek szert, hogy maga a király is elnyomatva érezte magát általuk. Ezért a bíborost és Guise hercegét meggyilkoltatta, és [[IV. Henrik francia király|Navarrai Henrikhez]] közeledett, aki a párizsi vérfürdő alkalmával a katolikus egyházba való áttéréssel mentette meg életét, de később ismét visszatért a hugenottákhoz és élükre állt. Ezen események következtében a király is orgyilkosság áldozata lett, és [[1589]]-ben [[IV. Henrik francia király|IV. (Navarrai) Henrik]] – és általa a Bourbon-család – ült a királyi székbe, miután a még négy évig folyó belháborúban több fényes győzelmet aratott a [[II. Fülöp spanyol király]] támogatta katolikusok felett. Miután újból áttért a katolikus hitre („Párizs megér egy misét.”), az [[1598]]-as [[nantes-i ediktum]] kibocsátásával a hugenottáknak – Párizs és más négy nagyobb város kivételével – az egész országban szabad vallásgyakorlatot, hivatalviselési jogot biztosított, valamint meghagyta kezükön az addig birtokolt várakat és erődöket.<ref
=== A 17. század ===
152. sor:
== Külső hivatkozások ==
{{
* {{cite web | title = Deutsche Hugenotten-Gesellschaft e.V. | url = http://www.hugenotten.de/ | language = német | accessdate = 2009-09-19}}
* {{cite web | title = Deutsches Hugenotten-Museum Bad Karlshafen | url = http://www.hugenottenmuseum.de/ | language = német | accessdate = 2009-09-19}}
| |||
