Főmenü megnyitása

Módosítások

a
clean up, replaced: {{Commons| → {{commonskat| AWB
[[1810]]-ben költözött szüleivel Párizsból Stockholmba. A költözés oka az volt, hogy apját a svéd országgyűlés ''(Riksdag)'' megtette trónörökösnek ([[Södermanland tartomány|södermanlandi]] hercegnek), mint [[XIII. Károly svéd király|XIII. Károly]] [[Svéd királyok listája|svéd király]] fogadott fiát. Apja felvette a [[Evangélikus kereszténység|lutheránus]] hitet és megtanulta a nyelvet. Oszkár 1818 óta (apja trónra lépésétől) trónörökös volt, valamint [[tengernagy|tengernaggyá]], az I. lovasdandár parancsnokává és [[Uppsala]], [[Lund]] és [[Kristiania]] egyetemeinek kancellárjává nevezték ki. 1822-ben körutazást tett Németországban és Olaszországban, majd később látogatást tett Oroszországban is. [[1824]]-től Norvégia alkirályaként működött.
 
1838-ban apja azzal gyanúsította, hogy ellene szervezkedik és változást akar a miniszterek személyében, vagy esetleg le akarja mondatni apját. Nem bizonyított, hogy Oszkár támogatta a Liberális Pártot apja ellenében, az viszont tény, hogy rossz szemmel nézte apja [[despota| despotikus]] uralkodását. Liberalizmusa már trónra lépése előtt is megnyilvánult, a közoktatást támogató írásában (1839), valamint az 1840-ben<ref>Az írás 1841-ben jelent meg [[Lipcse|Lipcsében]], németül</ref>, Stockholmban álnév alatt megjelent írásában („Om Straff och straffanstalter”), melyben a börtönreformokat támogatta, a kínzások és [[halálbüntetés]]ek betiltását, ugyanakkor fellépett a börtönben élők életkörülményeinek javításáért.
 
=== Uralkodása ===
 
Apja halála után [[1844]]-ben lépett trónra. Trónralépése után számos reformot támogatott. Kezdeti [[liberalizmus]]a és az adópolitikáról, a [[sajtószabadság]]ról és a büntetőjogi reformról alkotott nézetei egybeestek a politikai változások szükségességével és az iparosodás követelményeivel. Ezek mellett ő tette az első lépést a nemek közötti egyenlőség kivívásásra, mikor 1845-ben keresztül vitte azt a törvényt, mely kimondta, hogy a férfi és női örökösök (testvérek) egyenlő mértékben részesülnek az örökségből, amennyiben az elhalt nem végrendelkezett. 1846-ban felszámolta a [[céh|céhrendszert]]rendszert.
 
Jogalkotásában azt a szempontot vette figyelembe, hogy országainak gazdagságát növelje. 1857-ben a svéd parlament kijelentette, hogy egyik elődje sem tudott ilyen jólétet biztosítani alattvalóinak.
== Családja, gyermekei ==
Apja 4 feleségjelöltet választott ki fia számára.
* Vilma dán királyi hercegnő (1808–1891), [[VI. Frigyes dán király]] leánya
* [[Jozefina svéd királyné|Jozefina leuchtenbergi hercegnő]] (1807–1876), [[Eugène de Beauharnais|Eugene-nek]], Leuchtenberg első hercegének leánya (az „ifjabb” Joséphine de Beauharnais),
* Mária hesseni hercegnő (*&nbsp;1804),
* Mária szász-weimari hercegnő (*&nbsp;1808)
 
== Külső hivatkozások ==
{{Commonscommonskat|Oscar I av Sverige}}
* [http://www.thepeerage.com/p10226.htm#i102255 Oszkár svéd király életrajzi, családi adatai (The Peerage).]
 
258 923

szerkesztés