Főmenü megnyitása

Módosítások

→‎Kibontakozás: keselyű alapok
Argentínában a növekedés 2003 közepétől állandóan magas szintű maradt. E gazdasági növekedés mindenekelőtt a pénz leértékelésének köszönhető. Export és importtámogatások segítették az ipar fejlődését. 2004-től az importból származó kereskedelem ismét erős emelkedést mutatott, így az ország gazdasági helyzete normalizálódott. Minden gazdasági növekedés ellenére azonban továbbra is nagy szociális és gazdasági hiányosságok vannak. Állandóan csökkent a munkanélküliség (2006 negyedik negyedében 8,7%) és a szegénységi ráta (26,9% 2006 második felében), de még mindig igen magas volt. Kirchner elnök megkísérelte a fejlődés gátjainak egy részét képező, neofeudális struktúrák korszakának maradványait az ország gazdaságában és politikájában felszámolni. Komoly gondot jelentett továbbra is az egyes tartományok közötti jelentős különbség, így például a szegénységi ráta 2006-ban [[Ushuaia|Ushuaiában]] 5%, míg [[Resistencia|Resistenciában]] 56% volt.<ref name="indec">{{cite web| url = http://www.indec.mecon.ar/| title = Az INDEC jelentése| accessdate = 2011-09-20| author = El Instituto Nacional de Estadística y Censos -INDEC Argentin Stat. Hiv. (INDEC)| language = spanyol}}</ref>
 
Megoldatlanok voltak még Argentína, a Nemzetközi Valutalap és a magánbefektetők közötti viták, bár a kérdésben a 2005 februári adósság-átütemezést követően inkább az optimista szemléletmód érvényesült, és Argentína a [[G8|G8-államok]] nagyobb részétől, köztük [[Németország]]tól is támogatást kapott. Mindezek ellenére még mindig maradtak olyan hitelező csoportok, úgynevezett keselyű-alapok,<ref group ="j"> A keselyű-alapok a nemzetközi bírósági gyakorlatban rutinosak, nevetséges összegekért felvásárolják a papírokat és igen befolyásos politikusok támogatását bírják ahhoz, hogy nyerjenek az ügyön</ref> amelyek elvártak egy megismételt adósság-átütemezési ajánlatot.<ref>{{cite web| url = http://www.zeit.de/2007/23/G8-Geierfonds| title = Keselyűk közt: Ha eladósodott országok államcsődbe jutnak| accessdate = 2011-09-20| author = ZEIT ONLINE| language = német}}</ref> A munkanélküliség ellen egymás közötti rövidtávú megegyezésekkel 2005-ben megküzdött Kirchner kormánya és a kereskedelmi szektor. A helyi Statisztikai Hivatal becsléseit messze meghaladó volt a gazdasági növekedés 2005-ben és a megelőző években. 2006-ban is magas, 8,5%-os gazdasági növekedést sikerült elérni.<ref>{{cite web| url = https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/| title = The World Factbook| accessdate = 2011-09-20| author = CIA| language = angol}}</ref>
 
A következő évekre vonatkozó várakozások általában a gazdasági növekedés további fennmaradásával számoltak. [[Héctor Valle]], az argentin Kutatási és Fejlesztési Alapítvány, a Fide igazgatója 6 és 9% közötti növekedésre számított. A gazdasági minisztérium becslése óvatosabb volt: 4%-ra számított.<ref>{{cite journal| date = 2006-09-16| title = Gazdasági prognózis ( LA ECONOMIA QUE VIENE : EL PROYECTO PRESENTADO AL CONGRESO En 2007 la economía crecerá más por la inversión que por el consumo )| journal = El País| volume = 2006| publisher = "Clarín" Online| language = spanyol| url = http://www.clarin.com/diario/2006/09/16/elpais/p-00601.htm| accessdate= 2011-09-20}}</ref> [[Salvador Treber]] közgazdász szakértő a gazdaság központi problémájának az energiaszektort tartja, szerinte e szektor kérdéseinek megoldásától függ a gazdasági fejlődés. Ennek megoldásában fontos lépés volt az, hogy 2011 őszére felépült a nagy teljesítményű Atucha II atomerőmű.<ref name ="atucha">{{cite web|author= |editor= |title=Az Atucha II honlapja, FOTOS Y VIDEOS |url=http://www.na-sa.com.ar/atucha2/ |accessdate = 2011-09-25 |date= |publisher= |language=spanyol|work= |id= |pages= |quote=}}</ref>