„Rónay Jácint” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Robot: Automatikus szövegcsere (-Pallas Lexikon +A Pallas nagy lexikona) |
a clean up, replaced: {{commonscat| → {{commonskat| AWB |
||
35. sor:
===Újra Magyarországon===
[[Fájl:Rónay Jácint 1889-17.JPG
1866. szeptember 17-én búcsúzott el Londontól és szeptember 26-án újra rendtársainak körében volt Pannonhalmán. Miután haza jött a Nemzeti Színház drámabíráló bizottsági tagja lett, 1867. január 12-én az országgyűlési mandátumáról lemondott Kálóczy Lajos helyére megválasztották országgyűlési képviselőnek Győr vármegye, péri választó kerületében. 1867-ben az MTA jegyzőjévé és rendes tagjává választotta, székfoglaló beszéde "Az [[ősember]]ek haladásáról" címet viselte. Az MTA ezután II. osztály titkárjának választotta. Szintén 1867-ben az angol Kent-barlangról értekezett a magyar orvosok és természetvizsgálók [[rimaszombat]]i nagy közgyűlésén. Az 1868-as egri közgyűlésen pedig a [[Jégkorszak]]ról tartott előadást. [[Geológia]]i előadásokat tartott még Vachottné intézetében, egy télen át hetenként egyszer, Kovács Sebestyén Endre házánál, Székesfehérvárott a Vörösmarty-körben és az Akadémia 1871. évi nagygyűlésén. 1867-1871-ig az akadémia Értesítőjének szerkesztője volt. [[1867]]-ben részt vett a [[Magyar Történelmi Társulat]] megszervezésében.
55. sor:
===Főbb művei===
* Mutatvány a tapasztalati lélektan köréből (Győr, 1846)
* Jellemisme - Vagy az angol, francia, magyar, német, olasz, orosz, spanyol nemzet nő, férfiú és életkorok jellemzése lélektani szempontból (Győr, 1847)
* Fajkeletkezés - Az embernek neme a természetben és régisége (Pozsony, 1854, Pest, 1864)
* A tűzimádó bölcs és ősvilágok emlékeiről (61 kőrajzzal, Pest, 1860)
* Jellemrajzok az angol színvilágból <ref>(Kean Edmund, Macready Vilmos, Kean Károly; Pest, 1865) (Felajánlva a nemzeti színház nyugdíj alapjára.)</ref>
* Az ősemberek haladása. (Pest, 1868) <ref>(Székfoglaló, Értekezések a bölcs. tudom. köréből I. 5. A Pesti Naplóban is 4-13. sz. Ism. Bud. Szemle IX. 1867.)</ref>
* Napló-töredék - Hatvan év reményei és csalódásai<ref>
===Egyéb írásai===
'''Kéziratban''':
* A bölcsészet történelme
* A magyar menekültekre vonatkozó jegyzetek 18 évi számkivetésemből
* A természettani lélektan rendszere
* Az élet története, lélektani mű négy kötetben, Elementa linguae Graecae. London, 1865.,
* Magyar nyelvtan angol nyelven, Katonai mér-, sáncz-, út- és hídtan
* Shakespeare életrajza; angol felolvasása: Értekezés a magyar nyelv rokonságáról az altai nyelvcsoportozattal; tartotta a nothimghami Britisch Association 1866. évi nagygyűlésen
* Levelei Aranyhoz, Pest, 1869. júl. 31., Székesfehérvár 1869. aug. 10. (MTA levéltárában)
'''Folyóiratokban megjelent válogatott írásai''':
* Tudománytár (1884. Indulat, ösztön, szenvedély)
* Hazánk (Győr, 1846. I. Koponya- és arcisme, Milyen a magyar? 1847. II. Milyen a nő, A nőnem lélektani jellemzése)
* Társalkodó (1848. 20., 21. szám, A koponyaisme); Az emberi agyról és befolyásáról a szellemi életre (Társalkodó, 1848. május 20)
* Pesti Napló (1850-51. Londoni levelek, 66 közlés, 1851. A török birodalomba menekült magyarokra vonatkozó hivatalos diplomaciai levelezés, a Bluebook után angolból és francziából fordított 142 közlés, 1861. 77., 108., 137., 146. szám Naplótöredék: Budapest, Világos, Pozsony, Konstantinápoly, Southamton, Páris, London, Melbourne, Genua 1848-1859., 1864. Ernst és Joachim, Vámbéry Ármin Londonban, 1887. 137. sz. Mária Valéria neveltetése, átvette a Budapesti Hirlap és Egyetértés)
* Magyar Sajtó (1856. Az idegen földre száműzött magyarok, Naplótöredékek I-XVII., Dr. Livingstone és Magyar László, 1858. Utazás Éjszak-Angliában, 1860. Az idegen földön meghalt számkivetetett magyarok, 77., 108., 137., 146. szám Naplótöredék 1848-57., 233. stb. sz. A földtannak újabb haladása, A Britisch Museumban őrzött Corvinus-codex ismertetése, Sheridan Knowles élete és halála. Londoni levelek, 14 levél, 1862. 127. stb. sz. Fajkeltezés)
* Hölgyfutár (1861. 12. sz. Kemény Farkas sírja, 14. Naplótöredék; Kars 1855- Palermo 1860., 59., 80. sz. Budapest 1849- Páris 1856)
* Hon (1863. 150-159. szám Az ember régisége)
* Budapesti Szemle (1863. könyvism.)
* Győri Közlöny (1862. 30. Levele, 1863. A Nil forrásának felfedezése, 1864. Garibaldi Londonban, Shakespeare háromszázados ünnepélye, Magyarország történelmére vonatkozó régi angol nyomtatványok Londonban, Dahomey királya és amazonjai, Vízpróba Angliában)
* Hazánk és a Külföld (1865. Az emberfajok kihalása, Az ősember, Csontbarlangok, Az eyziesi barlang, A vezere-völgyi őstanyák, 1871. Politikai beszélyek)
* Uj Korszak (1865. Irodalmi siker)
* Fővárosi Lapok (1868. 143. Perczel Irma emlékezete, 1892. 99. szám. Rónay levele Ráthoz. Pozsony, 1887. máj. 25. irodalmi hagyatékáról)
* Reform (1870. 107. és követk., 1871. 4., 10. sz. Shakespeare
* Honvédmenház Könyve (1870. Az első magyar katonai tanoda)
* Akadémiai Értesítő (1870-től, Az akadémia rendeltetése, négy évf.)
* Magyar tudományos Akadémia Évkönyve (XIII. 1871. A szerves élet haladása s a fajok kihalása)
* Nemzet (1884. 140., 337. sz. 1849. emlékek Görgeyről, 1887. 267. Deák Ferencz az élet véghatárán, a Vasárnapi Ujságban is)
* Irodalomtörténeti Közlemények (1898. Levele Döbrenteyhez, Győr, 1846. jún. 27.)
==Források==
{{
* Magyar Életrazi Lexikon
* A Pallas nagy lexikona
* Szinnyei József: Magyar írók élet és munkássága
* [[Vasárnapi Újság (hetilap, 1854–1922)|Vasárnapi Újság]], 1889/16-17, 1862/4
* Brigitte Hamann: Rudolf trónörökös, 2008
* [http://www.gyel.gyor.hu/tartalom/data/06620.htm]
* [http://www.mke.hu/lyka/02/muveszet_02_kronika_6.htm RÓNAY JÁCINT FELJEGYZÉSEI BROCKY KÁROLYRÓL]
107. sor:
{{források}}
{{DEFAULTSORT:Ronay Jacint}}
[[Kategória:Magyar pszichológusok]]
[[Kategória:Magyar közírók]]
[[Kategória:Pozsonyi kanonokok]]
[[Kategória:MTA-tagok]]
[[Kategória:Szabadkőművesek]]
[[Kategória:Székesfehérváriak]]
[[Kategória:Emigráns magyarok]]
| |||