Wikipédia

„Sablon:Vitrin/3” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
He.henrikBot (vitalap | szerkesztései)
21 304 szerkesztés
a Robot: Automatikus szövegcsere (-(?ms)^(.*) +\1<noinclude>Kategória:Vitrin</noinclude>)
csere
1. sor:
====[[KolozsvárFő várfalaitér és bástyái(Kolozsvár)]] (A kiemelt státuszt megkapta: 2011. 0911. 192.)====
 
[[Fájl:PákeiKolozsvar KolozsvárFo bástyáiter4.JPGjpg|150px|jobbra|]]
A '''Fő tér''' ({{ny-ro|Piața Unirii}}, azaz ''Egyesülés tér)'' századok óta [[Kolozsvár]] jelképe és központja, a város ''főtere''. Házsoraiban laktak a város legtekintélyesebb polgárai, itt épültek fel a legfontosabb világi és egyházi intézmények székházai.
'''Kolozsvár várfalai és bástyái''' középkori eredetűek. Az első vár, amelynek helye vitatott, valószínűleg a [[10. század]]ban épült és a [[tatárjárás]]kor elpusztult. A második, úgynevezett Óvárat a betelepített [[erdélyi szászok|szász hospesek]] emelték a [[13. század]] második felében, a harmadik vár a 15. században épült. Az egyes bástyák védelme és javíttatása a városi [[céh]]ek feladata volt, de szükség esetén a város is részt vett a költségek viselésében; súlyosabb károk esetén különadók kivetésére került sor. A vár többször is szerepet kapott a [[14. század|14]]–[[17. század]] háborúiban, majd a [[18. század]]ban a [[Fellegvár (Kolozsvár)|fellegvári]] erődítmény felépülésével elvesztette harcászati jelentőségét. A [[19. század]] során a várfalak és bástyák nagyobb részét elbontották, az építőanyagot a város különböző építkezéseinél használták fel. A régi várból mindössze egy, az újabb várból öt bástya maradt fenn.
 
A tér, amely eredetileg a Nagypiac nevet viselte, az [[Óvár (Kolozsvár)|Óvár]] kapuja előtt alakult ki. Azt követően indult fejlődésnek, hogy 1405-ben [[Zsigmond magyar király|Zsigmond király]] jóváhagyta az új városfalak építését. Az épületek kényszerből történő kicserélődését az 1655-ös és 1697-es tűzvészek okozták (az alapok, pincék, vastagabb falak és részben a földszinti boltozatok megmaradtak), amelyek háromnegyedrészt, majd kétharmadrészt elpusztították a várost. A városkép megváltozásához hozzájárultak a [[Rákóczi-szabadságharc]] idején folytatott harcok és fosztogatások. Az ezt követően felhúzott épületek minden fontosabb építészeti stílus jegyeit megőriztek. A tér legjelentősebb és egyben egyik legrégebbi építménye a [[Szent Mihály-templom (Kolozsvár)|Szent Mihály-templom]], amelynek építéséhez azt követően kaptak engedélyt, hogy [[I. Károly magyar király|Károly Róbert]] 1316-ban városi rangot adományozott Kolozsvárnak. A dísztér összhangját a város legnagyobb szülöttjének, [[I. Mátyás magyar király|Mátyás királynak]] az 1902-ben felavatott szobra teszi teljessé.
A palánkvár első említése 1173-ból maradt fenn, abban az értelemben, hogy Tamás klusi várispán aláírása szerepel egy Kaba nevű birtokos végrendeletén. A régészeti ásatások nyomán feltételezhető, hogy ez a [[palánkvár]] a 10. században épült, de építésének pontos idejéről nem maradtak fenn írásos források. A vár korábbi elméletek szerint az [[Óvár (Kolozsvár)|Óvárnak]] nevezett területen, az újabb kutatások szerint azonban [[Kolozsmonostori apátság|Kolozsmonostoron]] állt, és a [[tatárjárás]] során elpusztult. [[Benkő Elek]] hipotézise ötvözi a kétféle megközelítést: eszerint először a kolozsmonostori vár töltötte be a megyeközpont szerepet, majd a bencés apátság megalapításával funkcióját az Óvár területén feltételezett erődítmény vette át. Benkő elmélete ellen szól, hogy az Óvár területén több helyen is folytattak régészeti kutatásokat, de [[11. század]]i erődítés nyomára nem bukkantak.
 
A Fő tér elnevezése évszázadokon át ''Piac'' volt, akárcsak a legtöbb középkori város központi terének, itt összpontosult ugyanis a legtöbb bolt és itt állították fel sátraikat a vásárosok is. Egy 1716-ból fennmaradt okirat szerint a neve ''Nagypiac'' volt, szemben az [[óvár (Kolozsvár)|óvár]]i Kispiaccal (Karolina tér, ma Múzeum tér, [[Román nyelv|románul]] ''Piața Muzeului)''. Ez a megnevezés egészen 1869-ig fennmaradt, ekkortól szerepel Fő térként. Ez a névváltoztatás azt jelzi, hogy egyre inkább dísztéri funkciót töltött be a város életében. A 20. század elején a nagy király szobrának felállításával egy időben [[I. Mátyás magyar király|Mátyás király]] térre keresztelték‚ s ezt a nevet viselte az [[első világháború]] végéig, majd négy esztendőn át a [[Bécsi döntések|bécsi döntés]] után is, közben húsz évig ''Piața Unirii'' (az Egyesülés tere)‚ aztán a „felszabadulás” után ''Piața Libertății'' (Szabadság tér) nevet viselte. Az [[1989-es romániai forradalom|1989-es forradalmat]] követően ismét felvette a ''Piața Unirii'' (az Egyesülés tere) nevet, de a kolozsvári magyarság továbbra is Fő térként emlegeti.
<div align="right">''([[Kolozsvár várfalai és bástyái|Tovább a szócikkhez]]…)''<!--▼
 
EZT ITT A DIVBEN NE CSERÉLJÉTEK LE!!! --></br><small>{{szerkeszt|Sablon:Vitrin/3|frissít}}</small></div><noinclude>[[Kategória:Vitrin]]</noinclude>▼
▲<div align="right">''([[KolozsvárFő várfalaitér és bástyái(Kolozsvár)|Tovább a szócikkhez]]…)''<!--
▲EZT ITT A DIVBEN NE CSERÉLJÉTEK LE!!! --></br><small>{{szerkeszt|Sablon:Vitrin/32|frissít}}</small></div><noinclude>[[Kategória:Vitrin]]</noinclude>
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Sablon:Vitrin/3”