„Sablon:Vitrin/5” változatai közötti eltérés

csere
a (Robot: Automatikus szövegcsere (-(?ms)^(.*) +\1<noinclude>Kategória:Vitrin</noinclude>))
(csere)
====[[TiszaújlakBudapesti Harisnyagyár Felszabadulás Szocialista Brigádja]] (A kiemelt státuszt megkapta: 2011. 0910. 0724.)====
 
[[Fájl:Turul-TiszaujlakA Felszabadulás brigád naplója (M2).jpg|150px|jobbra]]
A '''Budapesti Harisnyagyár Felszabadulás Szocialista Brigádja''' (hivatalos alakban ''Budapesti Harisnyagyár Formázó üzemrész 6. szocialista Felszabadulás brigád'', röviden ''Felszabadulás szocialista brigád'') kilenc munkásnőből álló egykori munkaközösség. Az asszonyok az 1960-as években és az 1970-es évek első felében a [[Budapesti Harisnyagyár]] egyik formázóműhelyében zoknik, harisnyák [[Harisnyagyártás|gyártásával]], formázásával, valamint gyártásközi minőség-ellenőrzéssel foglalkoztak. Munkájukat a műhely „elviselhetetlen hőségében, egészségtelen munkakörülmények között” végezték.
'''Tiszaújlak''' ([[ukrán nyelv|ukránul]] ''Вилок [Vilok],'' [[szlovák nyelv|szlovákul]] ''Výlok'', [[német nyelv|németül]] ''Wylok)'' [[városi jellegű település]] [[Ukrajna|Ukrajnában]], [[Kárpátalja|Kárpátalján]], a [[Nagyszőlősi járás]]ban. A [[Tisza]] jobb partján terül el, érinti az ukrán–magyar határsávot, és itt válik határfolyóvá a Tisza. [[1989]]-ben nyitották meg a Tiszaújlak–[[Tiszabecs]] határátkelőhelyet, amely nemzetközi, éjjel-nappal működő átkelőhely Ukrajna és [[Magyarország]], illetve az [[Európai Unió]] között.
 
[[1970]]-ben a munkásnők megkapták a [[Magyar Népköztársaság Állami Díja|Magyar Népköztársaság Állami Díjának]] III. fokozatát, a szűkszavú indoklás szerint ''„szocialista brigádjuk teljesítményeinek elismeréséül”''. Az első női [[állami díjas szocialista brigádok|állami díjas szocialista brigád]] 1960. március 18-án jött létre és – e néven és ebben az összetételben – 1975-ben szűnt meg.
Első írásos említése [[1304]]-ből való, ekkor ''Wylak'' (Ujlak) a [[Hontpázmány nemzetség|Hont-Pázmány]] család birtokában volt. A települést a Hont-Pázmány nemzetség [[Ugocsa vármegye|ugocsai]] ágának fennmaradt fiúága, az Újhelyiek [[1770]]-ig birtokolták, amikor is a kincstár megvásárolta a birtokot. Tiszaújlak sokszor játszott fontos szerepet a magyar történelemben. A [[Rákóczi-szabadságharc]] egyik előzménye itt zajlott le, amikor [[Esze Tamás]] és csapata [[1702]] kora őszén megtámadta a tiszaújlaki sóházat. Ez a támadás a [[bécs]]i udvar reakcióját is kiváltotta.
 
2005-ben ''[[Brigád blues]]'' címmel a betanított munkások életéről, munkakörülményeikről, valamint a munkaversenyről és a brigádmozgalomról – [[Tóth Eszter Zsófia]] 1999 és 2004 közötti megéléstörténeti kutatásainak, életútinterjúinak felhasználásával, [[Martinidesz László]] rendezésében – dokumentumfilm készült.
[[1702]]. [[október 17.|október 17-én]] a császár [[Szatmár vármegye|Szatmár vármegyének]] címezve rendeletet adott ki, hogy a katonaság segítségével fogják el és példásan büntessék meg a [[Sóhivatal|sóházat]] felprédáló parasztságot. Eszét hónapokon keresztül tartó üldöztetés után sem tudták elfogni. [[Munkács]]on új, kurucok vezette felkelés kezdődött, és [[II. Rákóczi Ferenc|Rákóczit]] kérték fel vezetőjüknek, aki elérkezettnek látta az időt és eleget tett kívánságuknak. [[1703]]. [[június 15.|június 15-én]] [[Esze Tamás]] csapatai csatlakoztak hozzá, 3000 főre emelve a sereg létszámát.
 
<div align="right">''([[TiszaújlakBudapesti Harisnyagyár Felszabadulás Szocialista Brigádja|Tovább a szócikkhez]]…)''<!--
[[1703]]. [[július 14.|július 14-én]] itt vívták első győztes csatájukat a [[kurucok]], a győzelem után a sereg átjutott a [[Tisza|Tiszán]]. A győztes csata emlékére [[1903]]-ban felállították a turulmadaras emlékművet. Ezt a nemzeti emlékhelyet azonban [[1945]]-ben, a [[Szovjetunió|szovjet]] megszállás után felszámolták és csak [[1989]]-ben állították helyre.
 
<div align="right">''([[Tiszaújlak|Tovább a szócikkhez]]…)''<!--
EZT ITT A DIVBEN NE CSERÉLJÉTEK LE!!! --></br><small>{{szerkeszt|Sablon:Vitrin/5|frissít}}</small></div><noinclude>[[Kategória:Vitrin]]</noinclude>