„Fogalom” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
link |
a Bottal végzett egyértelműsítés: Russell –> Bertrand Russell |
||
2. sor:
Példák fogalmakra:
:„''szeretet''”, „''háziállat''”, „''adás-vétel''”, „''gumicukor''”, „''a római pápa''”, „''földön kívüli civilizáció''”, „''hétfejű sárkány''”, „''A Magyar Köztársaság Országgyűlése''”, „''hőmérséklet''”
A fogalmak első osztályozását [[Arisztotelész]] végezte el, az ő munkássága révén létrejött elméletet nevezzük klasszikus fogalomelméletnek (vagy archaikus kifejezésel fogalomtannak). A későbbiekben [[René Descartes|Descartes]], [[John Locke|Locke]], [[David Hume|Hume]], [[Gottfried Wilhelm Leibniz|Leibniz]] majd [[Gottlob Frege|Frege]], [[Bertrand Russell|Russell]], [[Ludwig Wittgenstein|Wittgenstein]] és mások foglalkoztak a fogalmak természetével. Ma is új, tartalmas elméletekkel állnak elő [[Hilary Putnam]], [[Jerry Alan Fodor|Jerry Fodor]] és még sokan mások.
== Klasszikus fogalomelmélet ==
41. sor:
üres. Az általános fogalmak terjedelmi összehasonlításának vizsgálatát teljesen elvégezte Arisztotelész a kategorikus szillogizmusok elméletében.
Az egyedi és üres fogalmak vizsgálata felveti a kérdést, hogy ha csak egy vagy egy dolog se tartozik egy fogalomhoz, akkor vajon van-e egyáltalán jelentése vagy tartalma a fogalomnak. Az ilyen fogalmakra vonatkozó vizsgálatokat [[Gottlob Frege|Frege]] és [[Bertrand Russell|Russell]] alapozták meg.
== Fregei fogalomelemzés ==
| |||