„II. Ulászló cseh király” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
12akd (vitalap | szerkesztései)
12akd (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
32. sor:
| halálozási hely =[[Merán]]
| temetés dátuma =
| nyughelye =[[Strahow]]<ref name=land>{{cite web | title = Bohemia. Vladislav II 1140-1174, Friedrich 1172-1173, 1178 | publisher = Foundation for Medieval Genealogy | url = fmg.ac/Projects/MedLands/BOHEMIA.htm#_Toc278782573 | language = angol | accessdate = 2010-12-15}}</ref>
| nyughelye =[[Strahovský kolostor]]
|}}
 
'''II. Ulászló'''<ref>Királyként I. Ulászló néven.</ref> ({{csehül|Vladislav II.}}), ([[1117]] – [[1174]]. [[január 18.]]<ref name=europa>Petr Čornej – Ivana Čornejová – Pavel Hrochová – Jan P. Kučera – Jan Kumpera – Vratislav Vaníček – Vít Vlnas: '''Európa uralkodói''' (''Evropa králů a císarů. Významní panovnící a vládnoucí dynastie od 5. století do současnosti'', Prága, 1997); Magyar kiadás: MÆCENAS Könyvkiadó, 1999, fordította Tamáska Péter, ISBN 963 645 053 6, ill. ISBN 963 203 017 6, 228. oldal</ref><ref name=genealogia>{{cite web | title = The Premyslids | publisher = Genealogy.eu | url = genealogy.euweb.cz/bohemia/bohemia2.html#Wl2 | language = angol | accessdate = 2011-01-10}}</ref>) cseh fejedelem [[1140]]-től, király [[1158]]-tól [[1172]]-ig.
 
[[I. Ulászló cseh fejedelem|I. Ulászló]] és Svatava fiaként született<ref name=europa/>. A cseh előkelők döntése alapján nyerte el a trónt a másik Ulászlóval ([[I. Szobeszláv cseh hercegfejedelem|I. Szobeszláv]] fia) szemben<ref name=europa/>. Uralkodása alatt tovább nőtt a nemesség politikai hatalma – ekkor tűntek fel a későbbi cseh és morva főúri családok ősei<ref name=europa/>. Sokat harcolt mind a főnemességgel<ref name=europa/>, mind lázongó rokonaival<ref name=europa/>, [[III. Konrád német király|III. Konrád]] támogatásával tudta fenntartani uralmát<ref name=europa/>. [[1142]]-ben sikerrel szállt szembe egy főúri felkeléssel<ref name=europa/>, valamint a morva Přemylsek lázadásával<ref name=europa/>, akik II. Konrád znaimi herceget akarták trónra emelni<ref name=europa/>. Bár Ulászló vereséget szenvedett<ref name=europa/> (visoky ütközet<ref name=europa/>), de III. Konrád birodalmi hadainak megérkeztével ismét kiterjesztette fennhatóságát a morva hercegségekre<ref name=europa/>. Konrád utóda, [[I. Figyes német-római császár|I. Frigyes]] [[1158]]-ban Ulászlónak királyi címet adományozott<ref name=europa/>, cserébe a cseh csapatok részt vette a császár [[1158]] és [[1168]] közötti itáliai hadjárataiban<ref name=europa/>. [[1163]]-ban Ulászló hadat vezetett Magyarországra, [[III. István magyar király]] megsegítésére, [[I. Mánuel bizánci császár]] ellen<ref name=europa/>.
 
A cseh király által követett politika akkor tört meg, amikor fiát, Vojtěchet (Adalbert) a Frigyessel szemben álló [[III. Sándor pápa]] párthívei salburgi érsekké tették<ref name=europa/>. Hogy megtarthassa másik fia, Frigyes számára a királyi címet, [[1172]]-ben lemondott a trónról<ref name=europa/>. A császár ezt elutasította, az országot hűbérként I. Szobeszláv fiának, Ulriknak adta, aki azonban lemondott fivére, [[II. Szobeszláv cseh herceg|II. Szobeszláv]] javára<ref name=europa/>. Ulászló felesége birtokaira, Thüringiába vonult vissza, és ott is halt meg<ref name=europa/>.