„Lévay József Református Gimnázium” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
folytattam az iskolatörténet megírását. kész a 19.század végéig.
22. sor:
A gyorsan növekvő tanuló létszám miatt már a XVIII. század végén felmerült egy új, nagyobb iskolaépület építése, mert a régit kinőtték. Az új iskolaépület kérelmeit ugyanakkor e Helytartótanács - mint minden protestáns intézményét - sorra elutasította. 1836-ban már királyi parancs tiltotta meg a nagyobb iskolaépület építését, ugyanakkor a frissen betelepített minorita rend gimnáziumot építhetett és indított.
 
1819-től az iskola anyakönyvet vezetett a tanárokról és a diákokról egyaránt. ezek bizonyítják a tanárok lelkészi, jogi, egyetemi végzetttségétvégzettségét, valamint a diákok számának gyors emelkedését.
 
1839-től az iskola tanítási nyelve a magyar.
28. sor:
1841-ben megalakult az első önképzőkör.
 
[[1848.]] március 17.-én Sáfrány Mihály tanárúrtanár úr vezetésével kinyomtatják a [[12 pont]]ot. A [[1848–49-es forradalom és szabadságharc | forradalom]] hevében a diákság 21.-én csatlakozni kívánt a nemzetőrséghez, melytől csak az egyháztanács tiltása tartotta vissza.
 
1849. június 21.-én a Miskolcra bevonuló orosz hadsereg birtokba vette az iskola épületét, és berendezéseit összetörték. A tanítás csak október 22.-én indult újra. A [[Világosi fegyverletétel | világosi fegyverletétel] idején az iskolának 11 évfolyama, 12 tanára, és 421 tanulója volt.
 
A [[1848–49-es forradalom és szabadságharc | szabadságharcot]] követő [[Bach-korszak]]ot az iskola nagyon megszenvedte, az adományok elapadtak, bevétele jószerivel csak a tandíjból volt. mégis ebben az időszakban az iskola önerőből tudta a könyvtárát fejleszteni, ösztöndíjakat alapítani, sőt tanári nyugdíjalapot is működtetett.
 
Az iskola 1854-ben elvesztett nyilvános jogait 1862-ben visszakapta, tanrendje, tantárgyai és óraszáma az országos előírásokhoz igazodott. A tanulói létszám gyors emelkedése miatt a [[kiegyezés]] idejére végleg kinőtte az [[Avas]] alján álló régi épületét.
 
Az új iskolaépület építésének előkészítése ekkor indult, ugyanakkor az Egyházkerületnek nem volt pénze. Az iskola 1867. után sem fogadta el az államsegélyeket, hogy autonómiáját megőrizze. Hosszas tárgyalások után 1889-re sikerült megegyezni gróf Csáky Albinnal, az akkor vallás és közoktatási miniszterrel az állami támogatásról.
 
Ezek után az állam - báró Eötvös Loránd kultuszminiszter javaslatára - jelentős összeggel segítette az új - mai - iskolaépület építését, mely 1898-ra lett kész.