|
[[Kép:Statuette of a perched falcon.jpg|bélyegkép|jobbra|220px|[[Gránit]] sólyomszobor a Nagada -kultúra utolsó szakaszából]]
A '''Nagada -kultúra''' a mai [[Nagada]] ([[arab nyelv|arabul]] نقادة, a kiejtést helyesebben tükröző átiratban ''Nakáda)'' településről (ókori egyiptomi nevén [[Nubit]]), a típuslelőhelyről kapta a nevét. [[Felső-Egyiptom]] egyik [[régészet]]i [[tipológia (régészet)|tipológiája]], amely [[kronológia]]ilag a kőrézkori [[Badari kultúra]] és a dinasztikus korszakok között helyezkedik el. A [[predinasztikus kor]] utolsó jelentős szakaszát képviseli. Három fő periódusra tagolódik: az [[i. e. 4. évezred]]re eső ''Nagada I'' és ''Nagada II'', valamint az [[i. e. 31. század]] ''Nagada III'' kultúrája. A Nagada -kultúra rendkívül jelentős Egyiptom történelmében, mivel a [[régészet]]i anyag alapján egyértelmű, hogy mind kulturális, mind politikai értelemben meghatározó, és törésmentes átmenetet mutat a dinasztikus korokig. Az első jelentős, nem a nagadai kultúrkörből származó elemek a [[III. dinasztia]] kezdetén, vagyis az [[Óbirodalom]] elején jelennek meg, a [[núbia]]i [[núbiai A-csoport|A-csoporttal]] létező kapcsolataik jelentősége még vitatott kérdés.
== Tudománytörténete ==
A Nagada -kultúra első kutatója [[Flinders Petrie]] volt. [[1894]]-ben periodizálta a predinasztikus korszakot három temető alapján. A korok névadói:
:el-amrai temető („amratien”)
:el-girzai temető („gerzéen”)
* ''Nagada III'' (körülbelül i. e. 3200–3000), nagy mennyiségű halotti kelengyével ellátott sírok, hengeres üvegedények (tégelyek, vázák), az [[írás]] megjelenése.
Hosszú időn keresztül csak a Nagada -kultúra tipológiái álltak rendelkezésre Egyiptom korai időszakára nézve. A 20. század végén [[Edwin van den Brink]] összeállította [[Alsó-Egyiptom]] rétegrendjét is, amely már alkalmas a Nagada-szakaszok korrelálására is.
A Petrie-féle sorrenddatálás egy feltevésen alapult, amely lényegében helyesnek bizonyult. Megfigyelte, hogy a késői korsók fülei hullámosak, fogásra alig alkalmasak, csak díszítő szerepet játszanak. A fülek funkcionális változása követi a gömbkorsók hengeres alakváltozását, az előbbieknél még csak a megfogás és hordozás szerepét látják el a fülek, míg a késői hengeres korsóknál már tisztán díszítő jellegűek és hullámosak. A megfigyelés érvényét először a vörös-fekete anyagú, a barna színű és csiszolt felületű, majd világos színű kerámiák rendszerbe illeszkedése mutatta.<ref name=David110>{{Opcit|n=David|o=110}}</ref><ref name=Reynes61>{{Opcit|n=Reynes| o=61}}</ref> A korsók alakja kevésbé tipikus, csak azt lehet állítani, hogy egyes helyeken gyakoribb a gömb alakú, mint a hengeres és viszont.
| méret = 310
}}
A ''Nagada I'' a Nagada -kultúra első szakasza, körülbelül i. e. 4400-tól i. e. 3500-ig terjedő időszak összefoglaló neve. Három – ''a, b'' és ''c'' betűkkel jelölt – periódusra tagolódik. Körülbelül megegyezik a [[Flinders Petrie]] által bevezetett „amratien” vagy „amrai” [[régészet]]i [[tipológia (régészet)|tipológiával]], bár annál valamivel hamarabb ér véget. El-[[Amra]] mintegy 120 kilométerre délre fekszik [[Badari]]tól, és kevésbé jellegzetes, mint a nagadai lelőhely,<ref>{{Opcit|n=Grimal|o=28}}</ref> ezért terjedt el Petrie rendszere helyett a nagadai periodizáció.
=== Elterjedése ===
| méret = 310
}}
A ''Nagada II'' periódus a Nagada -kultúra második szakasza, az i. e. 3500-tól i. e. 3200-ig terjedő időszak. Körülbelül azonos a [[Flinders Petrie]] által elnevezett „gerzéen” (vagy „gerzehi”) kultúrával, amelyet egy Közép-Egyiptom–Alsó-Egyiptom határán feltárt temető alapján sorolt be ([[el-Girza]]). Általános jellemzője, hogy míg a [[Nagada I]]-ben az idegen elemek megjelenése a távolsági kereskedelemre utal, addig a Nagada II már maga terjeszkedik, és hatása [[Abu Szimbel-i templomok|Abu Szimbeltől]] a [[Nílus]] deltájának legészakibb szegletéig megjelenik. Közvetlenül megelőzi Egyiptom első [[történettudomány|történeti]] időszakát, a Nagada III-at.
=== Elterjedése ===
A típuslelőhelyen, el-Girzában többnyire egyszerű temetkezések voltak. A sírok jó állapotúak és sok a természetes [[múmia]]. Egyes holttesteken a halál utáni beavatkozások nyomai látszanak. Kivették a belső szerveket, ami valószínűleg a tudatos [[mumifikálás]] első lépése volt. A sírmellékletek javarészt kerámia és kőedények, ékszerek és paletták. Számos meteoritvas anyagú gyöngy is előkerült, amelyek a vasfeldolgozás legkorábbi emlékei.
A temetőt Petrie önálló kulturális fejleményként sorolta be. Azonban megjelenése a Nagada -kultúra északi terjeszkedésének része, így a girzai temető időszakának legnagyobb része a Nagada II periódusba tartozik.
A nagadai T-temető Nubit városától alig 150 méterre fekszik. Két, jól elhatárolható periódusra tagolódik. A ''Nagada II'' első felében elit temető volt, gazdag sírmellékletekkel. Agyagtéglás sírboltjaik négyszögletűek, egy vagy két kamrából állnak és udvarok csatlakoztak hozzájuk.<ref name=Watterson40/>
| méret = 310
}}
A ''Nagada III'' a Nagada -kultúra utolsó fázisa, körülbelül i. e. 3200-tól i. e. 3000-ig. A szakaszt egyre gyakrabban nevezik [[0. dinasztia|0. dinasztiának]], mivel ebben az időben már a dinasztikus [[ókori Egyiptom|Egyiptomhoz]] hasonló államszervezet létezett, de a hagyománytisztelő [[egyiptológia]] az [[I. dinasztia]] korával kezdi az egyiptomi állam történetét. A ''Nagada III'' kiterjed az egész Egyiptomra, és jó néhány elemében megmutatkozik az újító szellem:
* első [[egyiptomi írás|írásos]] emlékek
| 