„Trákia” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
12. sor:
== Története ==
Trákia tengerpartjain számos virágzó [[görög gyarmatosítás|gyarmatot]] alapítottak a [[görögök]]. A [[Saros-öböl|Melasz-öböl]] és a [[Hellészpontosz]] közötti 75 km hosszú és 15 km széles, a régiek által trák Kerszonészosznak nevezett és Trákia részének tekintett félszigetet ([[Dardanellák]] vagy [[Gallipoli]]) [[Athén]] részéről [[Miltiadész]], a [[marathóni csata|marathóni]] győző egyik nagybátyja gyarmatosította. Trákia belsejét az
Bár a trák népek jelentős terület felett rendelkeztek, nem alkottak egységes birodalmat. Végig falvakban laktak, amely megakadályozta, hogy ellen tudjanak állni a hódító népeknek. Bár birodalmuk szinte az egész [[Balkán-
Az idők folyamán a görögök folytatták terjeszkedésüket. Trák területen jött létre [[Bizánc]], az egyik jelentős görög város. A trák területek kiaknázásában is termékenyek voltak, jelentős arany- és ezüstbányákat üzemeltettek ezeken a területeken.
[[Megabüzosz]], [[I. Dareiosz]] király hadvezére hajtotta őket a [[perzsák]] uralma alá ([[
[[II. Philipposz makedón király|II. Philipposz]] makedóniai királynak ([[III. Alexandrosz makedón király|Nagy Sándor]] atyjának) nem volt nehéz ezeket a törzseket egyenként meghódítani és így Thrakiát a makedón birodalomba beolvasztani. Egészen [[
Rövid időre ugyan visszanyerte függetlenségét, de már 133-ban ismét római kézre jutott. Trákia földrajzi helyzeténél fogva, mint az Európát [[Ázsia|Ázsiától]] elválasztó vidék, majdnem mindig tanúja volt a [[Nyugatrómai Birodalom|Nyugat-]] és [[Keletrómai Birodalom]] közötti összeütközéseknek. A [[népvándorlás]] és a a rómait követő [[bizánc]]i uralom idejében is sokat szenvedett. [[germánok|Germán]], [[gótok|gót]] és [[szlávok|szláv]] törzsek tanyáztak itt, míg végül a [[15. század]]ban a törökök elfoglalták az egész vidéket.
|