„Trákia” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
12. sor:
 
== Története ==
Trákia tengerpartjain számos virágzó [[görög gyarmatosítás|gyarmatot]] alapítottak a [[görögök]]. A [[Saros-öböl|Melasz-öböl]] és a [[Hellészpontosz]] közötti 75 km hosszú és 15 km széles, a régiek által trák Kerszonészosznak nevezett és Trákia részének tekintett félszigetet ([[Dardanellák]] vagy [[Gallipoli]]) [[Athén]] részéről [[Miltiadész]], a [[marathóni csata|marathóni]] győző egyik nagybátyja gyarmatosította. Trákia belsejét az indoeorópai[[indoeurópai]] népfajhoz tartozó törzsek lakták.
 
Bár a trák népek jelentős terület felett rendelkeztek, nem alkottak egységes birodalmat. Végig falvakban laktak, amely megakadályozta, hogy ellen tudjanak állni a hódító népeknek. Bár birodalmuk szinte az egész [[Balkán-félszigetetfélsziget]]et magában foglalta, területeik állandóan fogytak. Az [[Adriai-tenger]] mellől az illírek, majd a makedónok űzték el őket. Bár ezek az erős népek állandó kapcsolatban álltak velük, mégsem vették át a kultúrájukat.
 
Az idők folyamán a görögök folytatták terjeszkedésüket. Trák területen jött létre [[Bizánc]], az egyik jelentős görög város. A trák területek kiaknázásában is termékenyek voltak, jelentős arany- és ezüstbányákat üzemeltettek ezeken a területeken.
 
[[Megabüzosz]], [[I. Dareiosz]] király hadvezére hajtotta őket a [[perzsák]] uralma alá ([[Kri. e. 514]]).Ami nem sikerült a görögöknek, az sikerült a perzsáknak. A trákok hűbéresi viszonyba kerültek, és ezzel lassan megindult a perzsa szokások átvétele is. [[Xerxész]] visszavonulása után azonban ismét visszanyerték függetlenségüket. A [[Kri. e. 5. század]] közepe táján a legtöbb trák törzs [[I. Teresz]], az odrüszák királyának uralma alatt egy birodalommá egyesült, mely különösen Teresz fia, [[Szitalkész]] alatt virágzó, hatalmas állammá[[állam]]má fejlődött. Szitalkész halála után, [[Kri. e. 424]]-ben azonban három fejedelemségre szakadt, melynek uralkodói egymással folytonosan hadakoztak.
 
[[II. Philipposz makedón király|II. Philipposz]] makedóniai királynak ([[III. Alexandrosz makedón király|Nagy Sándor]] atyjának) nem volt nehéz ezeket a törzseket egyenként meghódítani és így Thrakiát a makedón birodalomba beolvasztani. Egészen [[Kri. e. 146]]-ig makedón uralom alatt volt, amikor [[Thracia|Thracia provincia]] néven római uralom alá került.
 
Rövid időre ugyan visszanyerte függetlenségét, de már 133-ban ismét római kézre jutott. Trákia földrajzi helyzeténél fogva, mint az Európát [[Ázsia|Ázsiától]] elválasztó vidék, majdnem mindig tanúja volt a [[Nyugatrómai Birodalom|Nyugat-]] és [[Keletrómai Birodalom]] közötti összeütközéseknek. A [[népvándorlás]] és a a rómait követő [[bizánc]]i uralom idejében is sokat szenvedett. [[germánok|Germán]], [[gótok|gót]] és [[szlávok|szláv]] törzsek tanyáztak itt, míg végül a [[15. század]]ban a törökök elfoglalták az egész vidéket.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Trákia