„Konodonták” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
kieg
linkjav
19. sor:
A '''''Conodonta''''' (néha magyar átírásban '''konodonták''', illetve '''konodontoforidák''') korai [[gerinchúrosok|gerinchúros]] [[állatok]] egy kihalt [[osztály (rendszertan)|osztálya]], amely a [[kambrium]] [[földtörténet]]i [[időszak (földtörténet)|időszak]] idején jelent meg először és a [[késő triász]] [[kor (földtörténet)|korig]] élt. Rendszertani besorolásuk vitatott. Valószínűleg úszó életmódot folytattak. Az állatok testfelépítésével kapcsolatban valójában minden csak feltételezés. Egyes vélemények szerint [[félgerinchúrosok|félgerinchúros]], mások szerint [[gerincesek|gerinces]], de még több más állatkör is szóba jöhet. E kis maradványok fogalakúak, [[kalcit]]os [[kalciumfoszfát]] az építőanyaguk. Lehettek akár fogak is, de éppúgy pikkelyek, vagy valamilyen szilárd váz elemei. Hasonlíthatóak akár a [[puhatestűek]] radulájához ([[reszelőnyelv]]), vagy a [[sertelábú féreg]] állkapcsához. Sokszor kitűnő megtartásúnak gondolt leletekről is kiderül, hogy valójában a teljes szervezetnek csak kis részéről van szó.
 
Maradványaik kiváló [[jelzőfosszíliakorjelző fosszília|jelzőfosszíliákkorjelzők]], mivel [[mészapatit]] ([[kalcium-foszfát]]) vázuk gyakran fennmaradt az ősi kőzetrétegekben és változataik megjelenése vagy eltűnése alapján alkalmasak a különböző földtörténeti periódusok elkülönítésére.
 
Méretük általában apró, 0,2-6 milliméter volt (egy különösen nagy testű fajuk, a késő [[ordovícium]] időszak idején élt ''[[Promissum]]'' azonban elérhette a 40 centiméteres testnagyságot is). Kétoldali részarányos maradványaik lemez, fog, vagy fogsorszerűek. Egyes elméletek szerint a belülről kifelé való növekedés jeleit mutatják és a lágy részek beburkolták őket, mások szerint a lágy részek inkább belül helyezkedhettek el, a mészváz pedig védelemre szolgált.