„Matematikafilozófia” változatai közötti eltérés

a
Robot: Automatikus szövegcsere (-Kant +Kant)
a (Robot: Automatikus szövegcsere (-Arkhimédesz +Arkhimédész))
a (Robot: Automatikus szövegcsere (-Kant +Kant))
* A '''Kr. e. V. – IV.''' században a görög matematika fénykorában a matematika önálló tudománnyá vált, kialakult az ''axiomatikus-deduktív tárgyalásmód'', mely azóta is jellemző a matematika módszertanára.
* A '''Kr. e. II. -Kr. u. IV.''' századokban előtérbe kerül a tételek felfedezésének és bizonyításának módszertana. [[Arkhimédész]] majd Papposz olyan műveket ír, mely rámutat arra, hogyan fogalmazhatjuk meg és bizonyíthatjuk be sejtéseinket. Ezt matematikai ''heurisztiká''nak nevezzük.
* '''XVII. – XVIII. sz.''' – [[René Descartes|Descartes]], [[Gottfried Wilhelm Leibniz|Leibniz]] és [[Immanuel Kant|Kant]] filozófiájukban nagy szerepet szánnak a matematikának. Mindegyiküknél a tudományok egyfajta mintapéldája a matematika, bár mindegyiküknél másképpen. Descartes a körültekintő tárgyalásmódot, Leibniz a nyelvi pontosságot, Kant pedig az abszolút igazságát méltatja.
* A '''XIX. század közepe''' a modern matematikafilozófia hajnala. Cauchy és Weierstrass munkássága révén megindul egy új program, melynek célja a matematika megtisztítása a zavart okozó rejtett előfeltevésektől és homályos definícióktól. Ez a ''„szigorúság forradalma”.''
* '''1880-1900''' – A végső elmélet keresése. [[Cantor]] megalkotja a [[halmazelmélet]]et, [[Gottlob Frege|Frege]] pedig a modern formális logikát és a formális axiomatikus aritmetikát (ez utóbbit vele egyidőben [[Peano]] is megteszi). Uralkodóvá válik a ''megalapozási paradigma'', mely egy olyan elmélet keresését jelenti, melyen belül a matematika összes ága egyben tárgyalható.
117 228

szerkesztés