„Panteizmus” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: eu:Panteismo |
|||
9. sor:
A teológiai panteizmus Isten fénye mellett semmisnek, Istentől származottnak látja a világot; Bruno a természetet oly fényesnek látja, hogy fölmagasztosítja istenné. Az egész [[reneszánsz]]on végigvonul ez a természetért való lelkesedés, mely azután [[Vanini]]ban, [[Telesius]]ban, [[Paracelsus]]ban s másokban többé-kevésbé határozott panteisztikus felfogásokat szül.
Ismét más alakot öltött a panteizmus az újkorban. [[Baruch Spinoza|Spinoza]] adja meg neki legklasszikusabb formáját az újabb [[matematika]]i ([[geometria]]i) és [[mechanika]]i kutatások hatása alatt. A panteizmus valamennyi későbbi formája [[Spinoza|Spinozától]] indul, habár mindig a kor szelleme külön bélyeget nyom rá. Így [[Johann Wolfgang von Goethe|Goethe]] és [[Schelling]] panteizmusa új jelleget mutat, a biológiai kutatás föllendülése vitalisztikus vonást ad neki; Spinoza istene, mely egy a természettel, nagy mechanisztikus egység; Goethe-é hatalmas élőlény, Schellingé művészi erő, [[Georg Wilhelm Friedrich Hegel|Hegel]]é az eszme, [[Arthur Schopenhauer|Schopenhaueré]] a vak akarat, míg a Hegel-iskola baloldala inkább a [[Naturalizmus (filozófia)|naturalizmushoz]] szít. Hogy így folyton alakot vált és mégis a világ egységének fogalmában azonos vonást is mutat, eléggé bizonyítja, hogy a panteizmus ama nagy alapfelfogások egyike, melyekkel az emberi értelem a világot meg akarja értetni.
A panteizmust, mint fogalmat [[John Toland]] angol filozófus alkotta meg.
| |||