„Zenedráma” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Pasztillabot (vitalap | szerkesztései)
a Sablon:Zenei lexikon forrássablon beszúrása
Hkbot (vitalap | szerkesztései)
a Robot: Automatikus szövegcsere (-Hegel +Hegel)
1. sor:
A '''zenedráma''' a [[német nyelv|német]] ''Musikdrama'' tükörfordítása (nem azonos az [[olasz nyelv|olasz]] ''dramma per musica'' kifejezéssel, mely tulajdonképpen [[opera (színmű)|operát]] jelent), [[Richard Wagner|Wagner]] összművészeti törekvéseihez ''(Gesamtkunstwerk)'' kapcsolódó fogalom, olyan zenés színpadi alkotás, amelyben az opera hagyományos zárt számainak körvonalai feloldódnak, és a szöveg, énekhang, zene összefonódik a színpadi cselekményt értelmező vezérmotívumos szerkesztéssel. Az énekhangok a zenekar sűrű szövedékébe ágyazódnak. A cselekmény drámai sodrásának elsőbbsége nem szünteti meg a zenei folyamat öntörvényűségét, mindössze új zenei formáláselvek kikristályosodását segíti elő. A tematikus anyag zenekari bemutatása, illetve feldolgozása egy gyökerű azzal a változással, ahogyan a klasszikus szimfónia témacsoport elve a [[szimfonikus költemény]] műfajában átalakult.
 
Wagner műveiben a korábban már [[Monteverdi]] és [[Christoph Willibald Gluck|Gluck]] által is megfogalmazott drámai esztétikai elsőbbséget hangsúlyozta a zene fölött és így jutott el a ''Gesamtkunstwerk'' fogalmáig, mely tulajdonképpen zenedrámáit jelöli. A fogalmat először ''Művészet és forradalom'' című [[1849]]-es esszéjében használta először. A ''Gesamtkunstwerk'' fogalma, amelynek bevezetése heves vitákat váltott ki, a maga tekintetében duplán értelmezhető. Lehet semmitmondó, abban az esetben ha csak annyit mond, hogy a zenés drámában a költői szöveg és a színpadi cselekmény nem jelmezes koncert puszta ürügye, hanem a zenével együtt és azzal kölcsönhatásban a dráma szerves része. De lehet fellengzős is, amennyiben annyit jelent, hogy az egymástól elszigetelt részművészetek addigi története csupán hanyatlásuk története és a költészet, zene és festészet kiteljesedését és voltaképpeni jelentését csak a zenedráma alkotóelemeként, az antik tragédia restaurációjaként felfogott szintézisben érheti el.<ref>Wagner fellengzős fogalomalkotása az 1840-es évek szellemének lenyomatát hordozza: a [[Vormärz]] [[hegelianizmus|hegeliánusai]] nagyvonalú történetfilozófiai építményeik kidolgozásakor nem sokat törődtek a tapasztalati, történelmi valósággal. Wagner állításával, hogy a zenedráma mind a [[William Shakespeare|Shakespeare]]-drámát, mind a [[Ludwig van Beethoven|Beethoven]]-szimfóniát ''megváltja'' és ''megszüntetve őrzi meg'', történetfilozófiai igazságot akart kimondani; evvel nem zárta ki, hogy a történelmi valóságban, az [[empirizmus]] alacsonyabb szintjén továbbra is szülessenek irodalmi drámák és szimfóniák. Tétele úgy értelmezhető, mint [[Georg Wilhelm Friedrich Hegel|Hegel]] nevezetes szava a ''művészet végéről''; ez nem műalkotások létét vagy nemlétét állítja, hanem a ''világszellemnek'' a művészetben való jelenlétére vagy hiányára vonatkozik.</ref><ref>Deathridge-Dahlhaus, p.100-102</ref>
 
A zenedráma helytálló kifejezés [[Mogyeszt Petrovics Muszorgszkij|Muszorgszkij]] színpadi műveinek elemzésekor is, amelyek számos vonásukban eltérnek a hagyományos operáktól, lényegileg különböznek azonban Wagner elgondolásától is.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Zenedráma