„Zsebkendőszavazás” változatai közötti eltérés

A parlamentben ellehetetlenült állapotok és a [[közvélemény]] példátlan polarizálódása miatt [[1905]]. [[január 3.|január 3-án]] a király feloszlatta az országgyűlést, és új választásokat írt ki a hónap végére-február elejére. A választási küzdelem az addig harminc éven át abszolút parlamenti többséggel kormányzó, a magyar politikát uraló [[Szabadelvű Párt]] kisebbségbe jutásával (azaz vereségével) végződött a Szövetkezett Ellenzékkel szemben.
 
A választás eredménye még az eddigieknél is jóval súlyosabb [[Az 1905-ös magyarországi belpolitikai válság|belpolitikai válságot okozott]]. A szövetkezett ellenzék kiegyezés-ellenes volt, a [[48-as|48as értékek]] mentén a Monarchia (teljes vagy részleges) felszámolását, Magyarország teljes (egy része perszonáluniótól is mentes) elszakadását követelte, illetve az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc egyéb addig nem teljesült vívmányait és célkitűzéseit kívánta megvalósítani illetve újra törvénybe iktatni.
A választás eredménye még az eddigieknél is jóval súlyosabb [[Az 1905-ös magyarországi belpolitikai válság|belpolitikai válságot okozott]] s többek egyebek mellett a Szabadelvű Párt jogutód nélküli feloszlásához vezetett (1906), miután az Tisza hathatós nyomására szembefordult az egyértelműen a [[67-es]] (azaz [[kiegyezés]]-párti) eredmények és értékek megvédésére tett kísérlettel (aminek egyedüli képviselője épp a Szabadelvű Párt maradt a törvényhozásban). Tisza maga is kisebbségben maradt Miskolcon [[Bizony Ákos]]sal szemben, ellenben Budapesten épp [[Andrássy Gyula (politikus, 1860–1929)|ifj. Andrássy Gyula]] gróf ellenében választották meg képviselőnek. A végeredmény ismeretében nyomban a választások után beadta lemondását, de mint lemondott miniszterelnök még hónapokig volt kénytelen ügyvezető kormánya élén dolgozni, a parlamenti többséggel szemben teljesen passzív magatartásra szorítkozván. Végül fél évvel később, [[1905]]. [[június 18.|június 18-án]] a király felettébb elismerő szavak kíséretében mentette fel miniszterelnöki állásából és a választási eredményt továbbra is figyelmen kívül hagyva helyébe a császárhű darabont kapitányt, volt hadügyminisztert és máig a legtöbb kitüntetést kapott katonát, [[Fejérváry Géza|Fejérváry Gézát]] nevezte ki miniszterelnöknek.
 
APártjához választás eredménye még az eddigieknél is jóval súlyosabb [[Az 1905-ös magyarországi belpolitikai válság|belpolitikai válságot okozott]] s többek egyebek mellett a Szabadelvű Párt jogutód nélküli feloszlásához vezetett (1906), miután az Tisza hathatós nyomására szembefordult az egyértelműen a [[67-es]] (azaz [[kiegyezés]]-párti) eredmények és értékek megvédésére tett kísérlettel (aminek egyedüli képviselője épp a Szabadelvű Párt maradt a törvényhozásban).hasonlóan Tisza maga is kisebbségben maradt Miskolcon [[Bizony Ákos]]sal szemben, ellenben Budapesten épp [[Andrássy Gyula (politikus, 1860–1929)|ifj. Andrássy Gyula]] gróf ellenében választották megmegválasztották képviselőnek. A végeredmény ismeretében nyomban a választások után beadta lemondását, de mint lemondott miniszterelnök még hónapokig volt kénytelen ügyvezető kormánya élén dolgozni, a parlamenti többséggel szemben teljesen passzív magatartásra szorítkozván. Végül fél évvel később, [[1905]]. [[június 18.|június 18-án]] a király felettébb elismerő szavak kíséretében mentette fel miniszterelnöki állásából ésám a választási eredményt továbbra is figyelmen kívül hagyva helyébe a győztes koalíció jelöltje helyett a császárhű darabont kapitányt, volt hadügyminisztert és máig a legtöbb kitüntetést kapott katonát, [[Fejérváry Géza|Fejérváry Gézát]] nevezte ki miniszterelnöknek.
 
==Források==