„Zsebkendőszavazás” változatai közötti eltérés

a
Szintén a szavazást követő napokban számos prominens politikus hagyta el a [[Szabadelvű Párt]]ot (például [[Széll Kálmán]], [[Wlassics Gyula]], [[Teleki Pál]], [[Andrássy Gyula (politikus, 1860–1929)|ifj. Andrássy Gyula]], [[Bánffy Miklós]], stb.). Egy részük [[Andrássy Gyula (politikus, 1860–1929)|ifj. Andrássy Gyula]] vezetésével előbb „disszidensek” néven léptek fel (az [[1905-ös választások]]on is e néven indultak) s csatlakoztak a szövetkezett ellenzékhez is, majd a választások után megalakították az [[Országos Alkotmánypárt]]ot.
 
A parlamentben ellehetetlenült állapotok és a [[közvélemény]] példátlan polarizálódása miatt [[1905]]. [[január 3.|január 3-án]] a király feloszlatta az országgyűlést, és új választásokat írt ki a hónap végére-február elejére. A választási küzdelem az addig harminc éven át mindig abszolút parlamenti többséggel kormányzó, a magyar politikát uraló [[Szabadelvű Párt]] kisebbségbe jutásával (azaz vereségével) végződött a Szövetkezett Ellenzékkel szemben.
 
AAz választás[[1905-ös választások]] eredménye még az eddigieknél is jóval súlyosabb [[Az 1905-ös magyarországi belpolitikai válság|belpolitikai válságot okozott]]. A szövetkezett ellenzék [[kiegyezés]]-ellenes volt (ún. „[[48-as]]”), azaz a [[48-as|48as48-as értékek]] mentén a Monarchia (teljes vagy részleges) felszámolását, Magyarország teljes (egy része perszonáluniótól is mentes) elszakadását követelte, illetve az 1848-1849[[1848–49-es forradalom és szabadságharc]] egyéb, addig nemakkoriban teljesült, de leverése után visszavont vívmányait és célkitűzéseitmeg kívántanem megvalósítanivalósult illetvecélkitűzéseit kívánta újra törvénybe iktatni illetve megvalósítani.
 
Pártjához hasonlóan Tisza maga is kisebbségben maradt Miskolcon [[Bizony Ákos]]sal szemben, ellenben Budapesten [[Andrássy Gyula (politikus, 1860–1929)|ifj. Andrássy Gyula]] gróf ellenében megválasztották képviselőnek. A végeredmény ismeretében nyomban a választások után beadta lemondását, de mint lemondott miniszterelnök még hónapokig volt kénytelen ügyvezető kormánya élén dolgozni, a parlamenti többséggel szemben teljesen passzív magatartásra szorítkozván. Végül fél évvel később, [[1905]]. [[június 18.|június 18-án]] a király felettébb elismerő szavak kíséretében mentette fel miniszterelnöki állásából ámés a választási eredményt továbbra is figyelmen kívül hagyva helyébe a győztes koalíció jelöltje helyett a császárhű darabont kapitányt, volt hadügyminisztert és máig a legtöbb kitüntetést kapott katonát, [[Fejérváry Géza|Fejérváry Gézát]] nevezte ki miniszterelnöknek.
 
==Források==