„I. Ptolemaiosz” változatai közötti eltérés

| uralkodás_kezdete = [[i. e. 305|Kr. e. 305]]

| uralkodás_vége = [[i. e. 282|Kr. e. 282]]

| születési dátum = [[i. e. 367|Kr. e. 367]]

| halálozási dátum = [[i. e. 282|Kr. e. 282]]. [[január 27.]]/[[április]]a/[[június]]a {{életkor-holt|-367|0|0|-282|4|0}}

'''I. Ptolemaiosz Szótér''' ({{ógörögül|Πτολεμαίος Σωτήρ}}, [[i. e. 367|Kr. e. 367]] – [[i. e. 282|Kr. e. 282]]) [[Makedónia|makedón]] [[diadokhosz]], az [[Egyiptom]]ban uralkodó [[Ptolemaida-dinasztia]] alapítója.

Édesapja a közrendű [[Lagosz (Ptolemaiosz apja)|Lagosz]] volt, aki után a dinasztiát olykor Lagidák néven említik, édesanyja, Arszinoé viszont az Argeaszok uralkodóházára vezette vissza származását. Ezáltal Ptolemaiosz már fiatalon a trónörökös, [[III. Alexandrosz makedón király|III. Alexandrosz]] (Nagy Sándor) környezetének tagja lett. [[i. e. 330|Kr. e. 330]]-tól az uralkodó haláláig a hét fős testőrség tagja ([[szómatophülax]]) volt, részt vett a [[Perzsa Birodalom]] ellen vezetett, [[India|Indiáig]] jutó hadjáratban. [[I. e. 324|Kr. e. 324]]-ben a [[szúzai menyegző]]n Artakamát, Artabazosz daszküleioni és baktriai satrapa lányát, [[II. Artakhsaszjá perzsa király|II. Artaxerxész]] perzsa nagykirály dédunokáját vette feleségül. Végül [[i. e. 323|Kr. e. 323]]-ban Egyiptom [[satrapa|satrapájává]] (helytartójává) nevezte ki az uralkodó.

[[I. e. 320|Kr. e. 320]]-ban Antipatrosz lett a kormányzó, azonban [[i. e. 319|Kr. e. 319]]-ben elhunyt. Utódjául nem [[Kasszandrosz]] nevű fiát, hanem [[Polüperkhón]]t, többek között a [[gaugamélai csata]] hősét nevezte ki. Polüperkhón hatalmát a legnagyobb hadvezérek nem fogadták el: elsőként Ptolemaiosz lázadt fel, és meghódította [[Szíria|Szíriát]] és [[Fönícia|Föníciát]], legyőzve azok helytartóját, [[Laomedón]]t. Föníciára támaszkodva hatalmas hajóhadat épített ki, és messze a legnagyobb hatalommal bírt a korszak politikájának alakítói között, ezt azonban józan mértéktartással eddigi szerzeményei biztosítására használta fel, nem pedig hódításra.

Az [[i. e. 310-es évek|Kr. e. 310-es évek]]ben Nagy Sándor minden rokonát – fivérét, Philipposzt, sógornőjét, Eurüdikét, özvegyét, [[Rhóxané]]t, anyját, [[Olümpiasz]]t és fiát, Alexandroszt – kivégezték. [[i. e. 315|Kr. e. 315]]-ben a kormányzó a Polüperkhónt elűző Kasszandrosz volt, aki a [[Anatólia|Kis-Ázsiában]] hatalmas területet uraló [[I. Antigonosz makedón király|Antigonosz]] és fia, [[I. Démétriosz mekedón király|Démétriosz]] ellen szövetkezett Ptolemaiosszal, Lüszimakhosszal és a korábban Ptolemaioszhoz menekült [[babilon]]i helytartóval, Szeleukosszal. [[i. e. 315|Kr. e. 315]]-ben kitört a háború, és Antigonosz elfoglalta Szíriát és Föníciát. [[i. e. 312|Kr. e. 312]]-ben azonban a koalíció javára billent a mérleg: [[Gázai övezet|Gázánál]] legyőzték Démétrioszt, aminek eredményeképpen Szeleukosz visszaszerezhette Babilont, Ptolemaiosz pedig Föníciát. Hamarosan [[Ciprus]]t is megszállta. [[i. e. 311|Kr. e. 311]]-ben békét kötöttek, de [[i. e. 307|Kr. e. 307]]-ben kiújult a háború, immár [[Európa|Európában]]. Ptolemaiosz a flottáját küldte Antigonoszék ellen, ám Démétriosz [[i. e. 306|Kr. e. 306]]-ban [[Szalamisz]]nál tönkreverte a számbeli fölényben levő egyiptomi flottát, sőt megkísérelt partra szállni Ptolemaiosz tartományában. Ez utóbbit a [[Nílus]] áradása és a kikötést megakadályozó északi szél mentette meg a pusztulástól.

A diadokhoszok közül először Antigonoszt és fiát kiáltották ki királynak a szalamiszi győzelem után. Nemsokára a többiek, így Ptolemaiosz is ([[i. e. 305|Kr. e. 305]]/[[i. e. 304|304]].), követték a példájukat. Az egységes birodalom álma szertefoszlott. A dinasztiaalapító király isteni melléknevet vett fel (''szótér'' [[görög nyelv|görögül]] ''megváltót'', ''megmentőt'' jelent, és általában [[Zeusz]] jelzője volt). [[i. e. 303|Kr. e. 303]]-tól kezdve Lüszimakhosz, Szeleukosz és Ptolemaiosz szövetkezett Antigonosz és fia ellen. Az egyiptomi uralkodó Szíriában hódított, mielőtt az [[ipszoszi csata|ipszoszi csatában]] („királyok csatája”) [[i. e. 301]]-ben győzelmet arattak volna a szövetséges csapatok.

A király [[i. e. 283|Kr. e. 282]]/[[i. e. 282|Kr. e. 282]] telén hunyt el, nem sokkal nagy ellenfele, a makedóniai Démétriosz után. A trónon második feleségétől, Berenikétől származó kisebbik fia, [[II. Ptolemaiosz|II. Ptolemaiosz Philadelphosz]] követte, aki Egyiptomon kívül Dél-Szíriát, Föníciát, Kürénaikét, Ciprust és Kis-Ázsia déli partvidékének uralmát, valamint jelentős [[hellasz]]i befolyási területet is örökölt. Eurüdikétől született idősebbik fia, [[Ptolemaiosz Keraunosz]] [[i. e. 281|Kr. e. 281]]-ben rövid ideig megszerezte [[Makedónia]] trónját.

|évek=[[I. e. 305|Kr. e. 305]] – [[I. e. 282|Kr. e. 282]]}}