„Pella” változatai közötti eltérés

1 339 bájt hozzáadva ,  9 évvel ezelőtt
ez + az
a (Bottal végzett egyértelműsítés: Nagy Sándor –> III. Alexandrosz makedón király)
(ez + az)
{{Történelmi település infobox
[[Fájl:Pella location.jpg|right|200px]]
|név = Pella
'''Pella''', város az ókorban, melynek romjai a mai [[Görögország|Görögországban]], [[Thesszaloniki|Thesszalonikitől]] észak-nyugatra, kb. 40 km távolságra találhatók. Maradványait 1957-ben fedezték fel, ami nagy szenzációt keltett, mivel a korabeli leírások – például [[Titus Livius]] híradása – alapján a tengerpart közelében kutattak a város után eredménytelenül. A két évezred alatt ugyanis a leírásokban szereplő mocsarak, amelyek a vidéket a tengerhez kapcsolták, kiszáradtak, a folyók hordaléka pedig feltöltötte a területet.
|mai név = Vergina
|kép = Classical pella.jpg
|képméret =
|képaláírás =
|zászló =
|címer = Vergina.jpg
|névváltozatok =
|alapítás ideje =[[i. e. 5. század]]
|alapító neve =[[I. Arkhelaosz makedón király|I. Arkhelaosz]]
|megszűnés ideje =[[1. század]]
|megszűnés oka =
|lakói =[[makedónok]]
|ország =[[Makedónia]], [[Római Birodalom]]
|beszélt nyelvek =[[ógörög nyelv|ógörög]]
|tengerszint feletti magasság =
|terület =
|térkép =Pella location.jpg
|térképaláírás =
|pozíciós térkép =Görögország
|térképfelirat =Pella
|szélesség =É
|szélességi fok =40
|szélességi ívperc =47
|szélességi ívmásodperc =
|hosszúsági fok =22
|hosszúsági ívperc =25
|hosszúsági ívmásodperc =
|hosszúság =K
|szöveg pozíciója =
}}
'''Pella''' ([[görög ábécé|görög betűkkel]] Πέλλα) [[ókor]]i város, melynek romjai a mai [[Görögország|Görögországban]], [[szaloniki|Thesszalonikitől]] észak-nyugatra, körülbelül 40 km távolságra találhatók. A név eredete vitatott, egyes vélemények szerint [[Apollón]] isten nevéből származik, akit a szomszédos [[Thesszália|Thesszáliában]] Ἄπλουν (Aplun) néven tiszteltek.
 
'''Pella''', város az ókorban, melynek romjai a mai [[Görögország|Görögországban]], [[Thesszaloniki|Thesszalonikitől]] észak-nyugatra, kb. 40 km távolságra találhatók. Maradványait 1957-ben fedezték fel, ami nagy szenzációt keltett, mivel a korabeli leírások – például [[Titus Livius]] híradása – alapján a tengerpart közelében kutattak a város után eredménytelenül. A két évezred alatt ugyanis a leírásokban szereplő mocsarak, amelyek a vidéket a tengerhez kapcsolták, kiszáradtak, a folyók hordaléka pedig feltöltötte a területet.
 
=== Története ===
Az [[i. e. 5. század]] első negyedében [[I. Arkhelaosz makedón király]] alapította [[Makedónia]] fővárosaként a korábbi [[VerginaAigai]] (egyértelműsítőma lap[[Vergina (település)|AigaiVergina]]) helyett. (Aigai[[II. maiPhilipposz nevemakedón Vergina.) [[király|II. Philipposz]] és [[III. Alexandrosz makedón király|NagyIII. SándorAlexandrosz]] uralkodása alatt a város Makedónia legjelentősebb kereskedelmi központjává fejlődött. Az új főváros évtizedeken át szinte csak arról volt nevezetes, hogy a városalapító királyt honfitársai kíméletlenül kigúnyolták, mivel új palotájának termeit festményekkel díszítette. A többnyire állattenyésztő makedónok ezt különcködésnek tartották. Xenophón azonban már népes városnak mondta. Igazi politikai és szellemi központtá azonban mégsem vált, mivel Nagy Sándor világbirodalmában földrajzilag a periférián helyezkedett el és a korabeli közlekedési és hírközlési körülmények az irányítási központ szerepére emiatt nem tették alkalmassá. A legendák szerint itt élt [[Arisztotelész]] is mint a fiatal Nagy Sándor nevelője és tanítója, s itt halt meg [[Euripidész]] is [[i. e. 406]]-ban. Jelentősebb esemény kapcsán a történetírás [[i. e. 168]]-ban említi újra a várost, amikoris a [[püdnai csata]] után a rómaiak elfoglalták és feldúlták. Innentől kezdve a Római Birodalom 3. makedón régiójának központja, bár [[i. e. 148]]-ban Makedónia provincia megalakításakor annak fővárosa Thesszaloniki lett. I. e. 40-ben római veteráncoloniát telepítettek a városba, melynek státusát [[i. e. 27]]-ben [[Augustus]] is megerősítette ''Colonia Iulia Augusta Pella'' elnevezéssel. A település hanyatlását azonban már nem lehetett visszafordítani, i. u. 3-ban megszűnt a pénzverés is.
 
[[Fájl:Classical pella.jpg|right|250px]]
[[Xenophón]] azonban már népes városnak mondta. Igazi politikai és szellemi központtá azonban mégsem vált, mivel Nagy Sándor világbirodalmában földrajzilag a periférián helyezkedett el és a korabeli közlekedési és hírközlési körülmények az irányítási központ szerepére emiatt nem tették alkalmassá. A legendák szerint itt élt [[Arisztotelész]] is mint a fiatal Nagy Sándor nevelője és tanítója, s itt halt meg [[Euripidész]] is [[i. e. 406]]-ban. Jelentősebb esemény kapcsán a történetírás [[i. e. 168]]-ban említi újra a várost, amikoris a [[püdnai csata]] után a rómaiak elfoglalták és feldúlták. Innentől kezdve a Római Birodalom 3. makedón régiójának központja, bár [[i. e. 148]]-ban Makedónia provincia megalakításakor annak fővárosa Thesszaloniki lett. [[I. e. 40]]-ben római veteráncoloniát telepítettek a városba, melynek státusát [[i. e. 27]]-ben [[Augustus]] is megerősítette ''Colonia Iulia Augusta Pella'' elnevezéssel. A település hanyatlását azonban már nem lehetett visszafordítani, [[3]]-ban megszűnt a pénzverés is.
 
=== Nevezetességek ===
Az [[Agora|agora]] és a királyi palota maradványai, továbbá az i. e. 300 körül készült [[perisztiliumos]] házak.