„Amalasuintha keleti gót királynő” változatai közötti eltérés

[[Theuderich keleti gót király|Nagy Theuderichnek]], a keleti gótok királyának volt leánya. Első férjéhez, [[Eutharich ]]hoz (kb. 480–522) 515-ben ment feleségül, egy keleti gót nemeshez az [[Amálok]] családjából, aki [[Thorismund]] nyugati gót király]] dédunokája volt és korábban a nyugati gót Ibéria[[Ibériai-félszigetenfélsziget]]en élt. Tőle született [[Athalarich keleti gót király|Athalarich]] nevű fia és [[Matasuntha]] nevű leánya. Theoderich halála után, [[526]]-tól Amalasuintha a kiskorú AhalarichAthalarich helyett uralkodott. Maga is híve volt a római műveltségnek, tehát fiát is ebben a szellemben nevelte, ezzel azonban kihívta a gótok ellenszenvét.<ref name=pallas /> Kivégeztetett három gót nemest, akikről feltételezte, hogy összeesküvést szőnek ellene, és tárgyalásokba kezdett [[I. Justinianus]] császárral, hogy [[Konstantinápoly]]ba költözhessen.

Amikor fia [[534]]-ben áldozatul esett kicsapongásainak, Amalasuintha társuralkodóvá tette rokonát, [[Theodahad keleti gót király|Theodohad]]ot, hogy erősítse pozícióját. Választása azonban szerencsétlennek bizonyult. Amalasuinthát vagy Theodahad tudtával, vagy egyenesen az ő parancsára bebörtönözték a toszkánai[[toszkána]]i [[Bolsena-tó]] [[Martana]] nevű szigetén, ahol 534 vagy 535. április 30-án fürdőjében meggyilkolták. E gyilkosság ürügyként szolgált [[Justinianus]] kelet-római császárnak arra a háborúra, amely a keleti gót birodalom bukásával végződött [[555]]-ben.

Amalasuintha életébe főminiszterének és tanácsadójának, [[Cassiodorus]]nak<!--hát hogy ez most latin volt vagy görögösen át kell írni, gőzöm nincs…--> levelei, valamint [[Prokopiosz]] és [[Iordanes]] történetírók munkái nyújtanak bepillantást. Amalasuntha élete [[Carlo Goldoni|Goldoni]] első tragédiájának a témájául szolgált, a darabot 1733-ban mutatták be Milánóban[[Milánó]]ban.