„Új Párt (Magyarország)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a tán így
34. sor:
A párt, lévén a „[[sovinizmus|legsovinisztább]] magyar”, Bánffy Dezső alapította ideológiáját tekintve radikális nemzeti nézeteket vallott, azaz egyebek mellett a nemzetiségek mindenáron történő magyarosítását, Ausztria és Magyarország viszonyának újragondolását is sürgette, viszont a többi hasonló párttal ellentétben az [[Osztrák-Magyar Monarchia|Osztrák-Magyar Monarchián]] belüli keretek közt, azaz korabeli szóhasználattal [[67-es|67-es alapokon]]. (a szám 1867-re, a [[kiegyezés]] évére, a Monarchia születésére utal)
 
Bánffy amint ismét bejutott a képviselőházba hamar szóváltásba került a regnáló miniszterelnökkel, [[Tisza István]]nal, akinek új házszabály-tervezete ellen a leghangosabban kelt ki. A „[[zsebkendőszavazás]]” hatására több képviselő is átlépett az Új Pártba, ami másnap csatlakozott a [[szövetkezett ellenzék]]hez, aminek vezérkarába Bánffyt és párttársát, [[Eötvös Károly]]t (a [[tiszaeszlári vérvád]] védőügyvédjét) is beválasztották. Az [[1905-ös választások]] a szövetség győzelmét hozták, az Új Párt 12 képviselőt delegálhatott a parlamentbe ([[Bartha Ignác (politikus)|Bartha Ignác]], [[Bánffy Miklós]], [[Bene István]], [[Dániel László]], [[Eötvös Károly]], [[Gyárfás Endre (politikus)|Gyárfás Endre]], [[Hock János]], [[Óvári Ferenc (ügyvéd)|Óvári Ferenc]], [[Pisztóry Mór]], [[Szabó Kálmán (politikus, 1841)|Szabó Kálmán]], [[Szakáts Zoltán]], [[Wesselényi Miklós (politikus, 1845)|Wesselényi Miklós]])
 
Mikor Bánffy a katonai kérdések mellőzését sürgette a kampányában ellentétbe került a szövetkezett ellenzék többi részével, akik [[1906]] márciusában kitették a szövetségből. Erre pártja ahelyett, hogy követte volna, inkább feloszlatta magát, tagsága pedig nagyrészt a [[Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt]]hoz, illetve páran más pártokhoz csatlakoztak.
 
== Országgyűlési választási eredményei ==
{| class="wikitable"