„Víz” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Véletlenül bejelentkezés nélkül szerkesztettem. |
A víz mint oldószer, képek |
||
116. sor:
== Tulajdonságai ==
[[File:Δεσμοί Η στο νερό.svg|bélyegkép|220px| A jégkristály kialakulásakor minden vízmolekula másik négy vízmolekulához kapcsolódik hidrogén-híd kötéssel]]
A víz színtelen, szagtalan, íztelen folyadék. Az ivóvíz kellemes ízét a benne oldott anyagok okozzák.
A víz az egyetlen olyan anyag a Földön, amely mindhárom halmazállapotában megtalálható. A víznek +4 C fokon a legnagyobb a sűrűsége. Télen a folyóknak és tavaknak csak a teteje fagy be, így a jég alatt megmarad az élővilág. A jégben a vízmolekulák kristályt alkotnak, ennek neve: molekularács. A víz jó oldószer. 1 liter vízből kb. 1750 liter gőz keletkezik. Nagy hőmérséklet hatására (Pl: olvadt fém), termikus bomlás (robbanás) következik be, ami annyit jelent, hogy alkotóelemeire bomlik. Lásd a ''durranógázt'' kémia tantárgyban.
121 ⟶ 122 sor:
A víz sűrűsége 4 °C-on maximális, 20 °C-on 998,2 kg/m³.<br />
A víz megfagyásakor kialakuló kristályszerkezetben [[hidrogénhíd]] kötések alakulnak ki, amelynél a hidrogén atommagok közti távolság nagyobb, mint a kovalens kötésű hidrogén és oxigén atommagok közti távolság, és egyre inkább eltávolítja egymástól a vízmolekulákat. Ez okozza azt, hogy a jég sűrűsége kisebb, mint a vízé és fagyáskor a többi anyagtól eltérően a víz térfogata megnő (mintegy 9%-kal). Ezért úszik a jég a vizen.<ref>[http://www.vilaglex.hu/Kemia/Html/Viz.htm víz - egy "különleges" anyag] elérve: 2008-03-12</ref>
== A víz mint oldószer ==
[[Fájl:H2O Polarization V.1.svg|jobbra|150px|bélyegkép|A víz poláris molekula]]
A víz molekulája [[poláris molekula]], és mint ilyen sok ionvegyület, például például konyhasó: [[NaCl]] jó [[oldat|oldószere]]. A vízmolekulában az oxigén részlegesen negatív, a hidrogén atomok pedig részlegesen pozitív töltésűek.
=== Túlhűtött víz ===
| |||