|
A keletkezéséval kapcsolatos fenti elmélet cáfol minden gyakorlati célt és megfontolást, mivel a tájolás és helyzet a szikla természetes állapotából adódott. Hafré óbirodalmi szfinxe sokáig egyedülálló maradt, míg a [[Középbirodalom]] idejében az oroszlántestű és emberfejű ábrázolások gyakorivá nem váltak. Az [[Egyiptomi Újbirodalom|Újbirodalom]] korában a szfinx már általános díszítőelem.
== A görög szfinx ==
[[Fájl:Alaca Hüyük 2.jpg|bélyegkép|250px|thumb|Az [[anatólia]]i [[Alaca Hüyük]] [[Hatti|hettita]] városának kapuját is szfinxek óvták]]
A görög mitológiában a szfinx szárnyas oroszlán, női fejjel azzal tartotta rettegésben Théba városát ,hogy aki nem tudott felelni a kérdésére , azt kegyetlenül megfojtotta . [[Tüphón]], a százfejű óriás, és a félig kígyó, félig ember [[Ekhidna]] gyermeke. Testvérei [[Kerberosz]] (a háromfejű kutya, a [[Sztüx]] őre, latin ''Cerberus''), [[Hüdra]] és [[Khimaira]].
Híres vendégszereplése [[Oidiposz]] tragikus történetéhez köthető, mivel a Szphinx [[Thébai]] városa mellett, a ''Szphingia'' nevű hegyen élt. A monda szerint a hős Oidipusznak sikerült kitalálnia , hogy mi is a megfejtés .
A feladvány így hangzott :Reggel négy lábon ,délben két lábon , este pedig három lábon jár .
A megfejtés pedig maga az ember . Oidipusz ugyanis rájött ,hogy a Szfinx az ember életét egyetlen napszakhoz hasonlította . Gyermek korában az ember négy lábon mászik , tehát "négy lába" van . Az élete közepén , felnőtt korban az ember két lábon jár , tehát "két lába" van . Az ember pedig élete alkonyán ,tehát öregkorában már bottal jár , tehát "három lába" van .
Látván .hogy a Szfinx veszített elpusztította magát .
=== Forrás ===
* Spektrum – Hórusz szeme, Történelem könyvek
== Külső hivatkozások ==
| 