„Első Tisza István-kormány” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
a (kisebb formai javítások)
Az '''első Tisza István-kormány''' [[1903]]. [[november 3.|november 3-án]]-án alakult és mandátuma [[1905]]. [[június 18.|június 18-ig]]-án jártirányította az leországot. A [[Tisza István]] vezette kabinet gyakran erőszakos tevékenysége addig példátlan módon polarizálta a korabeli közvéleményt és gyakorlatilag egyenesen vezetett ahhoz, hogy mandátumának lejárta után közel [[Az 1905-ös magyarországi belpolitikai válság|másfél éven át húzódó súlyos belpolitikai válság]] alakult ki az országban, valamint ahhoz is, hogy az [[1875]]-től [[1905]]-ig folyamatosan kormányzó [[Szabadelvű Párt]] széteséséhezszétessen és megszűnéséhezjogutód vezetettnélkül megszűnjön.
[[Fájl:István Tisza.jpg|right|thumb|200px|Tisza István]]
 
E kormányhoz fűződik [[II. Rákóczi Ferenc]] hamvainak hazahozatala. Hosszú ellenzéki [[obstrukció]]t követően – Tiszának a [[házszabály]]-módosításra irányuló szándéka elengedése fejében – fogadta el a parlament az újonclétszám növelését. Tisza belügyminiszterként erőszakkal elfojtatta az [[1904]]. áprilisi országos vasúti sztrájkot, melynek szervezőit letartóztatták, a résztvevőket pedig a hadseregbe sorozták. Még ugyanennek a hónapnak a végén [[Bihar vármegye|Bihar vármegyében]] egy, a parasztok számára a szocialisták által szervezett brutálisan szétvert a csendőrség, az intézkedés harminchárom halálos áldozatot és több száz sebesültet követelt.
 
[[1904]]. [[november 18.|november 18-án]] a kormány erőszakkal keresztülvitte a parlamentben a házszabály-módosítást az ellenzéki [[obstrukció]] letörésére. Tisza beszéde után [[Perczel Dezső]] házelnök – a [[házszabály]] megsértésével – azonnali szavazást rendelt el a módosító javaslatról, melyet [[Daniel Gábor (politikus)|Daniel Gábor]], a [[Szabadelvű Párt]] elnökhelyettese nyújtott be, s bár a jelenet leírásai nem egységesek abban, hogy a házelnök meglengetett-e egy zsebkendőt vagy sem, hogy ezzel jelezzen a kormánypártiaknak a szavazásra, a jelenet „[[zsebkendőszavazás]]ként” íródott be a magyar parlament történetébe. AEzzel többséga igennel„trükkel” sikerült a képviselők többségét felállásra késztetni (ekkoriban ez jelentette az szavazott„igen”, mireaz ülve maradás a „nem” szavazatot) amit látva a házelnök elfogadottnak jelentette ki az ülésterembenellenzéki képviselők jogköreit jelentősen megnyirbáló javaslatot, majd tumultuózus jelenetek közepette berekesztette az ülést, december 13-ára tűzve ki a következő ülésnapot. December 13-án aztán szinte azonnal heves vitatkozás, majd verekedésdulakodás tört ki, ami során az ellenzéki képviselők szétverték a képviselőháztisztelt ház bútorzatát, annak darabjaival pedig még a kiérkező karhatalmistákra is rátámadtak.
 
Az eset végérvényesen elmélyítette a miniszterelnök és politikai ellenfelei közti szakadékot, és saját pártjának számos tagját – köztük [[Széll Kálmán]]t és [[Andrássy Gyula (politikus, 1860–1929)|ifj. Andrássy Gyulát]] – is a párt elhagyására késztette, valamint az addig erősen tagolt és egymással is vitázó parlamenti ellenzéket teljes egészében egyetlen, egységes választási szövetségbe tömörítette [[szövetkezett ellenzék]] néven.
 
A parlamentben ellehetetlenült állapotok és a [[közvélemény]] példátlan polarizálódása miatt [[1905]]. [[január 3.|január 3-án]] a király feloszlatta az országgyűlést, és új választásokat írt ki. Ezen az addig harminc éven át abszolút parlamenti többséggel kormányzó, a magyar politikát uraló [[Szabadelvű Párt]] történelmi vereséget szenvedett a [[szövetkezett ellenzék]]kel szemben. AzNoha eredményTisza elismerte a vereséget és ennek megfelelően kabinetjével együtt azonnal lemondott, [[1905-ösFerenc magyarországiJózsef]] belpolitikaia válság|komolyMonarchia belpolitikaiszéthullásától válságot]]tartva okozottTiszáékat ügyvezető kormányként még további négy és fél hónapig, június 18-ig hivatalban tartotta. Mivel a kabinet ekkor már nem sokkalrendelkezett későbbparlamenti többséggel a Szabadelvűháta mögött, Pártteljes szétesésétpasszivitásra isvolt eredményezteítélve.
 
Az uralkodói döntés [[az 1905-1906-os magyarországi belpolitikai válság|komoly belpolitikai válságot]] okozott Magyarországon ami egyben a Szabadelvű Párt szétesését és megszűnését is eredményezte.
 
== A kormány tagjai ==