„Argentin válság (1998–2003)” változatai közötti eltérés

Az '''argentin válság''' kifejezés alatt az [[Argentína|Argentínában]] [[1998]] és [[2002]] között kialakult általános gazdasági [[Krízis|válságot]] és a pénzügyi rendszer teljes összeomlását kell érteni, melynek hatásai mély nyomokat hagytak az országban és kihatottak a későbbi történelmére is. Az itt leszűrhető tapasztalatok ellenére az ezt követő válságok, de az argentinhoz kísértetiesen hasonló [[görög válság]] is azt mutatja, hogy a világ nem tanult sokat az argentin gazdaságsatörténelembőlgazdaságtörténelemből, holott régóta tudott dolog, hogy rendkívül kockázatos gazdaságilag igen egyenlőtlen teljesítőképességű országok valutáinak egymás közti átváltási arányait rögzíteni, vagy átvenni egy másik ország fizetőeszközét (illetve létrehozni belőlük egy valutaközösséget).<ref>{{cite journal| author = Jeremy Warner| date = 2011-07-04| title = Lessons of Argentina crisis ignored in handling of Greece| journal = The Telegraph| language= angol| url = http://www.telegraph.co.uk/finance/comment/jeremy-warner/8616747/Lessons-of-Argentina-crisis-ignored-in-handling-of-Greece.html}}</ref><ref group= "j">Jeremy Warner:„Önmagunkat egy másik pénzügypolitikájához kötni mindig nagy kockázattal jár, de egy oly kis gazdaságnak, mint Argentínának a kötődése a hatalmas Amerikai Egyesült Államokhoz már hasonlít ahhoz a próbálkozáshoz, ami egy bálna meglovagolása.”</ref> A másik leszűrhető tapasztalat, hogy az a kormányzati politika, mely az [[államadósság]] felhalmozását nem tudja kordában tartani, az olyan terheket ró a [[társadalom]]ra, amely akár kisebb krízishelyzetek miatti instabilitás eredményeként a különböző társadalmi rétegeihez tartozó emberek teljes elutasításával nézhet szembe. A nemzetközi pénzpiacok a túlzott államadósságot az állami [[kötvény]]eket sújtó [[Országkockázat|kockázati felár]] drasztikus megemelésével büntetik (ami Argentína esetében a hitelforrások kiszáradását jelentette és [[államcsőd]]höz vezetett), egyben az ország fizetőeszközét spekulációs támadásoknak szolgáltatják ki.

1991-ben az ország pénzneme az austral volt. Az australt felváltó peso árfolyamát az akkori gazdasági miniszter, [[Domingo Cavallo]] hozzákötötte a dollárhoz. A rögzített átváltási árfolyam az austral esetében dolláronként {{szám|10000}}, illetve a peso esetében 1:1 volt. Ez az intézkedés előbb az infláció megfékezésében sikerre vezetett. Még a [[hiperinfláció]] idején, [[1989]]-ben egyik hónapról a másikra, az infláció háromjegyű értékeket mutatott. Az eredmény ellenére azért az évek közti inflációs index egy, illetve kétjegyű érték szintjén továbbra is megmaradt. Ez egyébként oda vezetett, hogy az argentin termékek a világpiacon megdrágultak, lévén, hogy a pesóban számított árak ugyanazok voltak dollárban is. Továbbá azért is, mert a béreket dollár értékű pesóban adva túlértékelt lett a munkaerő, és ezzel párhuzamosan az ország gazdasági teljesítőképessége gyengébb lett.

Ennek egy nagyobb hulláma az 1990-es évek elején – melynek folyamán az állami vállalatok egy részét értékük alatt adták el – oda vezetett, hogy az argentin gazdaság jelentős része a külföldtől vált függővé. Ez az országot kiszolgáltatta a spekulációnak és a külföldi befektetők tőkekivonásainak. Ez az elhibázott privatizáció 2001 végén nagymértékben hozzájárult a bankválsághoz, mivel a gazdaság e részére már jelentős befolyással nem bírt a kormányzat.<ref>{{opcit|n=Klein Hajnalka |c= |k= |f= |sz=|o=32}}</ref>

Amikor Cavallo 2001. november végén közölte, hogy az IMF által kitűzött költségvetési célokat lehetetlen elérni, az IMF válaszreakcióként nem utalta át az Argentínának a beígért 1,25 milliárd dollárnyi lehívható keretet. Ennek az ijesztő hírnek az lett a következménye, hogy az államba vetett bizalom drámai mértékben csökkent, ami a tőke gyors menekülését okozta, mély válságba taszítva a bankrendszert.