„Udvarház” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Hkbot (vitalap | szerkesztései)
a Bottal végzett egyértelműsítés: Udvarnok –> Udvarnok (személy)
Movses-bot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: ISBN formázása
3. sor:
 
Az udvarházak [[10. század]]i előzményei a törzsi-nemzetségi vezetők szállásai, '''udvarhely'''ei. [[10. század]]i vezéri szállásokra utalhatnak az egyszerű vezéri személynév helynevek, mint [[Ond vezér]]–[[Ondavafő]], [[Lél]]–[[Alsólelóc]], [[Felsőlelóc]].
<ref name="Györffy:István:17.fejezet"> {{cite book |author= [[Györffy György]] |title= István király és műve |chapter= 17 / Udvar és udvari szervezet. |publisher= Gondolat Budapest 1983 |id= ISBN 963 -281 -221 -2}} </ref>
De ilyen a fejedelmekre utaló [[Falicsi]]–[[Falicsi|Fajsz]], [[Taksony fejedelem]]–[[Taksony (település)|Taksony]], [[Géza fejedelem]]–[[Décse (település)|Décse]], az főurakra utaló [[Apor]], [[Zombor]], [[Pata]] is. Az udvarhely finnugor megfelelője a '''lak''', ilyen pl. [[Ketellaka]], [[Ketel vezér]] nyári szállása a Bakonyban.
<ref name="Györffy:István:8.fejezet"> {{cite book |author= [[Györffy György]] |title= István király és műve |chapter= 8 / Géza belső rendje. |publisher= Gondolat Budapest 1983 |id= ISBN 963 -281 -221 -2}} </ref>
A királyság udvari szervezetének kiépítése után az ''Udvar'', ''Udvarhely'', ''Udvard'' nevű vagy utótagú helyneveink utalnak ilyen udvarházak valamikori ottlétére. Szláv nyelvterületen ugyanezt jelentheti ''Dovardi'', ''Davorán'', ''Davorcsány'', esetleg a latin ''curtis'' szóból eredeztethető ''Kortó''.
<ref name="Györffy:István:17.fejezet"> {{cite book |author= [[Györffy György]] |title= István király és műve |chapter= 17 / Udvar és udvari szervezet. |publisher= Gondolat Budapest 1983 |id= ISBN 963 -281 -221 -2}} </ref>
Az Árpád-korban sok magánnagybirtok-központot neveztek ''Széplak''nak. <ref name="Györffy:István:8.fejezet"/>
 
26. sor:
''Szolgálónép''eknek hívjuk az Árpád-kor [[udvarbirtok]]ain és [[várbirtok]]ain – utóbbi esetben ''várnép''eknek – dolgozó, szolgaállapotú (''servus''), szakosodott szolgáltatótevékenységet végző csoportjait, akik a birtok központja, az [[udvarház]] mellett, vagy a hozzá tartozó falvakban végezték tevékenységüket. Ez a tevékenység lehetett földművelő, növénytermesztő, állattenyésztő, halász, vadász, vagy az ételt-italt elkészítő, edénykészítő, stb. Tevékenységüket általában nem a saját, hanem a munkájukhoz az udvarbirtoktól kapott eszközökkel végezték. Státuszuk alacsonyabb volt, mint az önálló tevékenységet végző félszabad [[Udvarnok (személy)|udvarnokoké]], akik összetett földművelő-állattenyésztő tevékenséget folytattak. Az [[Anjou-kor]]ban a szolgálónépek az akkor kialakuló egységes [[jobbágy]]ságba tagozódtak be.
<ref name="Fogalomtár">{{cite book|others=szerkesztette Bán Péter |title=Magyar történelmi fogalomtár |pages=194-195 |publisher=Gondolat, Budapest |year=1989 |id=ISBN 963 282 202}}</ref>
<ref name="Györffy:István:17.fejezet"> {{cite book |author= [[Györffy György]] |title= István király és műve |chapter= 17 / Udvar és udvari szervezet. |publisher= Gondolat Budapest 1983 |id= ISBN 963 -281 -221 -2}} </ref>
 
==Források==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Udvarház