„Belváros (Miskolc)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Külső hivatkozások: Portál |
|||
93. sor:
A Széchenyi úttól északra, a Hősök terétől északnyugatra található a Deák tér. Itt áll az erdészeti igazgatóság székháza, valamint a gyönyörű [[Ortodox templom és egyházi múzeum (Miskolc)|ortodox templom]].
A tér neve korábban Kis Népkert vagy Zárda tér volt. A középkorban a Boldogasszony templom és temetője voltak itt, de a templom 1544-ben leégett. 1925 októberében állították fel itt [[Deák Ferenc]] szobrát, azóta viseli a nevét a tér.<ref>Dobrossy István cikke a [[Miskolci Napló]] 2011. november 12-ei számában, 12. oldal</ref>
Az Erdészpalotát Papp Sándor tervezte. A [[Loggia|loggiás]], [[rizalit]]os homlokzatú épület tervezésekor felvidéki [[Reneszánsz|késő reneszánsz]] motívumokat használt fel, a koronázópárkány fölötti hat boltíves fülkében erdészettel kapcsolatos jelenetek láthatóak. [[1927]]-ben kezdték felépíteni. Az épület délnyugati sarkán lévő szoborfülkében áll a ''Patrona Hungariae''-szobor, amely lábánál a tövisbokorral átfont Magyarország-címerrel [[Trianoni békeszerződés|Trianonra]] utal.▼
▲Az Erdészpalotát Papp Sándor tervezte, aki maga is a tér egyik házában lakott. A [[Loggia|loggiás]], [[rizalit]]os homlokzatú épület tervezésekor felvidéki [[Reneszánsz|késő reneszánsz]] motívumokat használt fel, a koronázópárkány fölötti hat boltíves fülkében erdészettel kapcsolatos jelenetek láthatóak. [[1927]]-ben kezdték felépíteni. Az épület délnyugati sarkán lévő szoborfülkében áll a ''Patrona Hungariae''-szobor, amely lábánál a tövisbokorral átfont Magyarország-címerrel [[Trianoni békeszerződés|Trianonra]] utal.
Az [[Ortodox kereszténység|ortodox]] templomot [[1785]] és [[1806]] között építtette a Miskolc gazdasági életében nagy szerepet játszó ortodox kisebbség. Benne [[Közép-Európa]] legnagyobb [[ikonosztáz]]a áll. A templomhoz tartozó múzeum őrzi az ország leggazdagabb ortodox kegytárgygyűjteményét.
| |||