„Recceswinth nyugati gót király” változatai közötti eltérés

Recceswinth édesapjával együtt adta ki törvénykönyvét, a ''Lex Visigothorum''ot, a gótok első, rendszeres törvénykönyvét.<ref name=kozepkortortenete>Dr. Márki Sándor: '''A középkor története''', Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság, Budapest; ''reprint kiadás'': Laude Kiadó, ISBN 963 7830 81 2, 54. oldal</ref>. A ''Lex Visigothorum'' alapja [[I. Justinianus bizánci császár|I. Justinianus]] kódexe,<ref name=kozepkortortenete/>, a mű azonban meg sem nevezi a görög császárt, hogy a paragrafusokkal együtt el ne ismerje valamiképpen hatalmát, sőt szigorúan eltiltotta a római törvényekre való hivatkozást.<ref>Dr. Márki Sándor: ''A középkor története'', 54–55. oldal</ref>. A bíráknak olyan esetekre nézve, amikről a nyugati gótok törvénykönyve hallgatott, a király döntését kellett kikérniük, vagyis a király lett a jog forrása.<ref name=kozepkortortenetefolyt>Dr. Márki Sándor: ''A középkor története'', 55. oldal</ref>. A rómaiak mégis joguk és műveltségük győzelme gyanánt becsülték a Lexet, aemylamely a gótokkal teljesen egyenlő jogokat adott nekik.<ref name=kozepkortortenetefolyt/>. Például végképp megengedte a rómaiak és a gótok között való – nemzetiségi tekintetben vegyes – házasságot,<ref name=gotok/>, az egyház áldásán kívül azonban az állam képviselőjének, a ''comes''nek beleegyezését is megkívánta hozzá.<ref name=kozepkortortenetefolyt/>. (Idővel ezek a polgári házasságok olvasztották egybe a két nemzetet.<ref name=kozepkortortenetefolyt/>.) A törvénykönyvet a spanyolok még a moszlimmuszlim uralom idején is használtak.<ref name=gotok/>. Mindazáltal e kitűnő törvények a trónöröklés kérdését nem oldották meg s Recceswinth húszéveshúsz évig tartó, nyugalmas uralkodás után a legnagyobb bizonytalanságban hagyta az országot.<ref name=gotok/>.