„Recceswinth nyugati gót király” változatai közötti eltérés

forma, typo
(forma, typo)
(forma, typo)
| lábjegyzet =
}}
[[File:Tesoro de Guarrazar (M.A.N. Madrid) 01.jpg|thumb|110px|right|Recceswinth [[fogadalmi ajándék|fogadalmi]] koronája]]
 
'''Recceswinth''', más írásmóddal '''Reccesuinth''', '''Recisvinth''' (? – [[672]]. [[szeptember 1.]]<ref name=land>{{cite web | title = Spain: Vandals, Suevi & Visigoths. Chindasvinto 642-649, Recesvinto 649-672, Rodrigo 710-711 | publisher = Foundation for Medieval Genealogy | url = http://fmg.ac/Projects/MedLands/VANDALS,%20SUEVI,%20VISIGOTHS.htm#_Toc179360442 | language = angol | accessdate = }}</ref><ref>{{cite web | title = Rekkeswinth König der Westgoten (649-672) | publisher = Genealogie Mittelalter | url = http://www.mittelalter-genealogie.de/_voelkerwanderung/r/rekkeswinth_westgoten_koenig_672/rekkeswinth_westgoten_koenig_672.html | language = német | accessdate = 2005-06-25}}</ref>) nyugati gót társkirály [[649]]-től, király [[653]]-től haláláig. Kiadta a ''Lex Visigothorum''ot, amely megteremtette a gótok és a rómaiak egyenlőségét<ref name=kronologia>Csató Tamás − Gunst Péter − Márkus László: '''Egyetemes történelmi kronológia I-II.''', Tankönyvkiadó, Budapest, 1984. júliusa, ISBN 963 17 7223 3, 116. oldal</ref>. Uralma alatt felbomlott a szövetség a király és az egyház között,<ref name=kronologia/> az egyházi és világi nagybirtokok közeledése pedig a királyi hatalom gyöngüléséhez vezetett.<ref name=kronologia/>
 
==Törvénykönyve==
Recceswinth édesapjával együtt adta ki törvénykönyvét, a ''Lex Visigothorum''ot, a gótok első, rendszeres törvénykönyvét.<ref name=kozepkortortenete>Dr. Márki Sándor: '''A középkor története''', Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság, Budapest; ''reprint kiadás'': Laude Kiadó, ISBN 963 7830 81 2, 54. oldal</ref>. A ''Lex Visigothorum'' alapja [[I. Justinianus bizánci császár|I. Justinianus]] kódexe,<ref name=kozepkortortenete/>, a mű azonban meg sem nevezi a görög császárt, hogy a paragrafusokkal együtt el ne ismerje valamiképpen hatalmát, sőt szigorúan eltiltotta a római törvényekre való hivatkozást.<ref>Dr. Márki Sándor: ''A középkor története'', 54–55. oldal</ref>. A bíráknak olyan esetekre nézve, amikről a nyugati gótok törvénykönyve hallgatott, a király döntését kellett kikérniük, vagyis a király lett a jog forrása.<ref name=kozepkortortenetefolyt>Dr. Márki Sándor: ''A középkor története'', 55. oldal</ref>. A rómaiak mégis joguk és műveltségük győzelme gyanánt becsülték a Lexet, aemylamely a gótokkal teljesen egyenlő jogokat adott nekik.<ref name=kozepkortortenetefolyt/>. Például végképp megengedte a rómaiak és a gótok között való – nemzetiségi tekintetben vegyes – házasságot,<ref name=gotok/>, az egyház áldásán kívül azonban az állam képviselőjének, a ''comes''nek beleegyezését is megkívánta hozzá.<ref name=kozepkortortenetefolyt/>. (Idővel ezek a polgári házasságok olvasztották egybe a két nemzetet.<ref name=kozepkortortenetefolyt/>.) A törvénykönyvet a spanyolok még a moszlimmuszlim uralom idején is használtak.<ref name=gotok/>. Mindazáltal e kitűnő törvények a trónöröklés kérdését nem oldották meg s Recceswinth húszéveshúsz évig tartó, nyugalmas uralkodás után a legnagyobb bizonytalanságban hagyta az országot.<ref name=gotok/>.
 
==Jegyzetek==