„Kavarok” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a r2.5.4) (Bot: következő hozzáadása: bg, de, en, es, ro, sr, tr |
a Bot: ISBN formázása |
||
6. sor:
A ''Berény''/''Berencs'' is kabarnak sejthető.
Ugyanígy a ''Varsány'', amelyik az ''Osian'' > ''Vosian'' magyar fejleménye, azaz [[alánok|alán]] ([[oszétok|oszét]]) néptöredék. Ide tartozik az ''Oszlár''/''Eszlár'' csoport, ami az ''osz'' török többesszámmal ellátott változata. Igen valószínű tehát, hogy a kabarok egy része legalábbis alán eredetű volt. Az Örs, Berény/Berencs, Oszlár/Varsány hasonló eloszlást mutatnak a Kárpát-medencében, mint a „hét magyar” törzs neve.
<ref name="Györffy:törzsnevek"> {{cite book |author= [[Györffy György]] |title= Honfoglalás és nyelvészet |chapter= A magyar törzsnevek és törzsi helynevek. |publisher= Balassi Kiadó Budapest 1997 |id= ISBN 963
Felmerült, hogy a [[berszilek]] nevéből származtatható ''Bercel'' is kabar törzsnév volt.<ref name=kmtl>{{KMTörtLex|1}} (Zimonyi István: Berszilek)</ref>
Bizonyosra vehető, hogy a kabarok között mohamedán [[hvárezmiek]] ([[kálizok]]) is voltak. De sem a ''Káliz''/''Kalász'', sem a ''Bercel'', sem a ''Székely'' név nem mutat olyan gyakoriságot és eloszlást, mint az előbbi magyar és kabarnak vélhető törzsnevek. <ref name="Györffy:törzsnevek"/>
13. sor:
==Kavar rovásfelirat==
Létezik egy [[Kazáriai_rovás|kazáriai rovással]] készült felirat a [[10. század]]ból, amelynek neve: ''[[Alsószentmihályi_rovásfelirat|alsószentmihályi rovásfelirat]]'' (Alsószentmihály, Erdély), amelyről már a 90-es években megállapította Vékony Gábor régész, hogy egy [[Karaita_judaizmus|karaita]] kavar készítette.<ref>Vékony Gábor (2004): A székely írás emlékei, kapcsolatai, története. Budapest: Nap Kiadó. ISBN 963
==Jegyzetek==
| |||