Wikipédia

„Orbitális repülés” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
→‎Források: +Fordítás szakaszcím
korr, kieg, form, elirasok jav., átfogalmazás
1. sor:
[[Fájl:ISS on 20 August 2001.jpg| thumb | right | A [[Nemzetközi Űrállomás]] összeszerelés közben a Föld körüli röppályán, 2001-ben]]
'''Orbitális űrrepülésnek''' (vagy keringési repülésnek) nevezzük azt az [[űrrepülés]]t, mely során az [[űreszköz]] olyan röppályára áll, melyen legalább egy kört megtesz a [[világűr]]ben a bolygó körül. A Föld esetében ehhez először szabadulási pályára kell állnia, mely a [[Apszispont|perigeum]] felett, a tengerszinttől körülbelül 100 km magasságban található (lásd [[Kármán-vonal]], a légkör és Világűr találkozásának egyezményes magassága). Ahhoz hogy az eszköz a keringési pályán maradjon, körülbelül 7,8 km/s sebességgel kell haladnia. A magasabban keringő objektumok [[keringési sebesség]]e lassabb, de a magasság eléréséhez nagyobb [[tolóerő]] szükséges.▼
 
▲'''Orbitális űrrepülésnek''' (vagy keringési repülésnek) nevezzük azt az [[űrrepülés]]t, mely során az [[űreszköz]] olyan röppályára áll, melyen legalább egy kört„kört” megtesz a [[világűr]]ben a bolygókeringés központi objektuma körül. A Föld esetében ehhez először szabadulási pályára kell állnia, mely a [[Apszispont|perigeum]] felett, a tengerszinttől körülbelül 100 km magasságban található (lásd [[Kármán-vonal]], a légkör és Világűrvilágűr találkozásának egyezményes magassága). Ahhoz hogy az eszköz a keringési pályán maradjon a Föld körül, körülbelül 7,8 km/s sebességgel kell haladnia. A magasabban keringő objektumok [[keringési sebesség]]esebessége lassabb, de a magasság eléréséhez nagyobb [[tolóerő]] szükséges.
Az "orbitális űrrepülés" a szuborbitális repülés ellentéte; utóbbi esetben a repülés [[Apszispont|apogeum]] pontja eléri az Világűrt, de a perigeum pontja még túl alacsony.▼
 
▲Az "orbitális űrrepülés" ellentéte a szuborbitális repülés ellentéte; utóbbi esetben a repülés [[Apszispont|apogeum]] pontja eléri aza Világűrtvilágűrt, de a perigeum pontja még túl alacsonyalacsonyabb.
==Indítás==▼
Jelenlegi tudásunk szerint a Földről csak olyan járművel lehet elérni a világűrt és keringést végrehajtani, mely [[Rakétahajtómű|rakétameghajtással]] rendelkezik. A keringési pálya eléréséhez a rakétának körülbelül 9.3-10 km/s [[Sebesség|sebességet (Delta-v)]] kell szolgáltatnia. Ez a szám elegendő a [[közegellenállás]] (egy 20 méter hosszú csurig töltött tankkal rendelkező jármű esetén a [[ballisztikai tényező]]vel együtt számolva ez az érték körülbelül 300 m/s), [[gravitációs vonzás]] (függ a rakéta égési idejétől illetve a röppálya és a kilövőeszköz részleteitől) leküzdéséhez, a keringési magasság eléréséhez és a vízszintes gyorsuláshoz.▼
 
▲==Indítás==
A jelenleg egyedüli működőképes megoldás során a rakéta függőleges helyzetből kerül kilövésre, és néhány kilométer alatt [[gravitációs forduló]]t tesz. A következő lépésben, 170+ km magasságban a röppálya fokozatosan laposodik és vízszintessé válik (a rakéták eközben lefelé fordulnak, hogy fenntartsák a magasságot és a gravitáció ellen dolgozzanak) körülbelül 5-8 percig, míg a jármű a keringési magasságra ér. Jelenleg 2-4 [[Többfázisú rakéta|fázis]] szükséges az elegendő delta-v eléréséhez.▼
▲Jelenlegi technikai tudásunk szerint a Földről csak olyan járművel lehet elérni a világűrt és keringést végrehajtani, mely [[Rakétahajtómű|rakétameghajtással]] rendelkezik. A keringési pálya eléréséhez a rakétának körülbelül 9.,3-10 km/s [[Sebesség|sebességet (Delta-v)]] kell szolgáltatnia. Ez a szám elegendő a levegő [[közegellenállás]]a (egy 20 méter hosszú csurig töltött tankkal rendelkező jármű eseténés a [[ballisztikai tényező]]vel együtt számolva ez az érték körülbelül 300 m/s), [[gravitációs vonzás]] (függ a rakéta égési idejétől illetve a röppálya és a kilövőeszköz részleteitől) leküzdéséhez, a keringési magasság eléréséhez és a vízszintes gyorsuláshoz.
 
▲A jelenleg egyedüli működőképes megoldás során a rakéta függőleges helyzetbőlhelyzetben kerül kilövésreindul, és néhány kilométer alatt [[gravitációs forduló]]t tesz. A következő lépésben, 170+ km magasságban a röppálya fokozatosan laposodik és vízszintessé válik. (a rakéták eközben lefelé fordulnak, hogy fenntartsák a magasságot és a gravitáció ellen dolgozzanak) körülbelülKörülbelül 5-8 percig tart, míg a jármű a keringési magasságra ér. Jelenleg 2-4 [[Többfázisú rakéta|fázis]] szükséges az elegendő delta-v eléréséhez.
Az olyan rakéták, mint a [[Pegasus rakéta]] kisebb méretű űrszondákat juttat a keringési pályára: a rakétát nem a Földről indítják, hanem egy 12 km-es magasságban szálló repülőgépről.▼
 
▲Az olyan rakétákrakéta, mint a [[Pegasus rakéta]], kisebb méretű űrszondákat juttat a keringési pályára: a rakétát nem a Földről indítják, hanem egy 12 km-es magasságban szálló repülőgépről.
További technológiák, mint a [[hurok kilövés]] a [[rakéta alapú űrindítás]] alternatívájaként születtek: bár egyelőre csak elméleti síkon léteznek mivel egyetlen jármű sem készült még mellyel megkísérelték volna a keringési pálya elérését.
 
==Stabilitás==
Az [[Közegellenállás|légköri közegellenállás]] miatt instabilnak számítanak azok az objektumok, melyek alacsonyabban keringenek, mint körülbelül 200&nbsp;km. Ahhoz, hogy például egy alacsony Föld körüli pályán mozgó objektum keringését stabilnak lehessen ítélni, néhány hónapon keresztül tartania kell a mérvadó 350&nbsp;km-es magasságot. Például 1958. február elsején az [[Explorer–1]] űrszonda 358&nbsp; kilométeres perigeummal állt keringési pályára.<ref>{{cite web |url=http://nssdc.gsfc.nasa.gov/nmc/masterCatalog.do?sc=1958-001A |title=Explorer 1 - NSSDC ID: 1958-001A |publisher=NASA}}</ref> Pozícióját több mint 12 évig megtartotta, míg végül 1970. március 30-án a visszatért a légkörbe és a [[Csendes-óceánbaóceán]]ba zuhant.
 
Az objektumok keringési viselkedése több tényezőtől függ, mint például a [[magasság]], [[ballisztikai együttható]] és az [[űridőjárás]] jellege, mely hatással lehet a felső légkör szélességére.
25 ⟶ 24 sor:
* [[Geostacionárius pálya]]
 
Az [[asztrodinamika]] (más néven keringési mechanika) törvényei miatt a keringés egy bizonyos, nagymértékben rögzített síkban történik a Föld középpontja körül; az EgyenlítóhözEgyenlítőhöz képest a szög változhat. A Föld a tengelye körül forog az eszköz keringése során, így az űreszköz viszonylagos mozgása, illetve a Föld mozgása határozza meg, hogy az űreszköz merrefelé látható az égbolton - ugyanígy a Föld mely része látható az űrhajóból. Amennyiben az űreszköz aktuális helyzetétől függőleges vonalat húzunk a Föld felé, ezzel meg lehet jeleníteni a [[Földi követés pontja|földi követés pontját]], így ezzel könnyedén magunk elé képzelhetjük az űreszköz jelenlegi helyzetét. Az egyik weboldalon valós időben lehet követni a Föld körül keringő jelenleg több mint 500 darab mesterséges űrszondát; a weboldal elérhető az [http://www.n2yo.com alábbi linken].
 
==Visszatérés==
{{Bővebben|Visszatérés a légkörbe}}
Mivel az orbitális repülés nagyobb sebességgel történik, mint a szuborbitális, így a [[Visszatérés a légkörbe|légkörbe történő visszatérés]] sokkal bonyolultabb.
 
Még abban az esetben is ha csak egy feláldozható űrszondáról van szó, a legtöbb űrügynökség az irányított visszatérést részesíti előnyben, megelőzve, hogy az [[űrszemét]] airányítatlanul földbe csapódjonlezuhanjon, így emberi életet és/vagy egyébanyagi javakat veszélyeztessen. Továbbá a visszatérés másik jelentősége, hogy csökkentse a Föld körül keringő űrszemét mennyiségét.
 
Minden jármű vagy eszköz számára az elsődleges cél a visszatéréskor, hogy már a felsőbb légköri rétegekben kigyulladás és elégés nélkül a lehető legnagyobb mértékben csökkentse a sebességét. Ehhez hőálló pajzs szükséges. Néhány esetben nem cél a földbe csapódás elkerülése, ezt [[földfékezés]]nek nevezzük. A [[levegőfékezés]] technikája lehetővé teszi, hogy a légköri súrlódás előidézze a szükséges fékezőerőt, melyami az ereszkedési sebességet minmálisraminimálisra csökkenti. Ahhoz, hogy elhagyja az orbitális keringési pályát, az űrjármű bekapcsolja a [[Fékezőrakéta|fékezőrakétákat]], ezzel kerül szuborbitális röppályára.
 
A levegőfékezés során a visszatérő űrjármű olyan szögben érkezik, hogy a hőpajzsokhőpajzs érintkezzenek és védjék megmegvédje a járművet a légköri nyomás és a súrlódás által kialakuló magas hőmérséklettel szemben: ez a hőmérséklet a légkörbe [[hiperszónikushiperszonikus sebesség]] sebességelgel történő behatoláskor alakul ki. A hőenergia legnagyobb részét a jármű orrán található tompa hőpajzs szórja szét, így elkerülve, hogy a forróság a jármű testébe hatoljon. Mivel a szuborbitális repülések sokkal alacsonyabban történnek, így a visszatéréskor közel sem lép fel akkora hőenergia, mint az orbitális visszatérés esetén.
 
==Lásd még==
* [[Pálya (csillagászat)|Keringési pálya]]
* [[PályaPályatípusok típusok(csillagászat)|KeringésiA keringési pálya típusai]]
* [[Földi követés pontja|Az űrben keringő eszközök követése a Földről]]
* [[Asztrodinamika]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Orbitális_repülés”