„Futóhomok” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
{{pallas}}
A '''futóhomok''' kopár felszíneken a [[szél]] által mozgásban tartott, dűnékben felhalmozott homoktömeg.
A futóhomok laza szerkezetű, nagyrészt [[kvarc]]szemekből áll, kis mennyiségben [[mészkő (kőzet)|mész]]-, [[dolomit]]-, [[földpát]], [[magnetit]]- stb. szemek is előfordulnak benne. Mindenütt ott képződik, ahol a kőzetek elmállása következtében alkotó részeik lazákká válnak, vagy a víz által összehordott föveny szárazzá válik. Így tengerparton, ahol a hullámok sok homokot hánynak ki a partra, amelyhez hasonlót a [[Balaton]] somogyi partjain is tapasztalhatunk, vagy kiszáradt tó fenekén, ilyen
==Futóhomok előfordulása==
"Ellene két törvényünk, t. i. az 1844. évi X. és 1879. évi XXXI. t.-cikk rendelkezik. Az előbbi törvény kimondja, hogy ha a F. elfojtása az érdekelt birtokosok megegyezésével nem eszközölhető, a közhatósági beavatkozásonak is helye van. Ez abban áll, hogy a [[törvényhatóság]] egy küldöttséget rendel ki a végett, hogy az a szükséges munkálatok, azok költségei s elosztási kulcsa tekintetében javaslatot tegyen; e javaslatok alapján azután a törvényhatóság határoz. A költségek elosztásának szabálya az, hogy azokban a birtokosok, megvédett területük terjedelme és az elhárított veszély nagysága arányában részesülnek. A törvényhatóságnak a teherelosztásra vonatkozó határozatában meg nem nyugvó bármelyik érdekelt birtokos azt bírói úton megtámadhatja. Az 1879. évi XXXI. t.-c. értelmében a F. továbbterjedésének meggátlása végett beerdősítést is rendelhet el a földmivelési miniszter, illetőleg kötelezheti az érdekeltteket beerdősítési társulattá alakulásra. Az igy alakult társulat feladata az erdősítést a törvényhatósági [[közigazgatási bizottság]], mint erdőrendészeti hatóság felügyelete alatt eszközöltetni."▼
Futóhomok-területek a földkerekség síkabb vidékein mindenütt vannak. Óriásiak Ázsiában: Mongóliában, Kínában, Turkesztánban stb. Afrikában híres a [[Líbiai-sivatag]] és a [[Szahara]]. Európában a tengerpartokon, a [[Németalföld]]ön, a dán szigeteken, Franciaországban a ''"Landes"'', Ausztriában és [[Magyarország]]on a [[Duna]] völgyében. Hazánkban futóhomok területek vannak Somogy és Tolna megyében, a [[Kisalföld]]ön, Moson és Komárom megyében, a [[Nyírség]]ben, a Duna-Tisza közén. Legimpozánsabb nemcsak köztük, de egész Európában az Al-Duna mentében levő Deliblati futóhomok terület, melynek homokja a legfinomabb és ahol a szél 50 méternél magasabb buckákat hoz létre. A szél, illetőleg a buckák iránya a Duna-Tisza közén északnyugati, a [[Nyírség]]ben déli, míg a deliblati területen délkeleti.
==Futóhomokmozgások Magyarországon==
*A [[pleisztocén]] idején kezdődtek meg az első komolyabb homokmozgások a Kárpát-medencében, leginkább a [[würm]] utolsó szakaszában volt jellemző.
*[[Futóhomokkötés]]▼
*A második szakasz a felső-[[pleniglaciális]] volt, itt is igen jelentős homokmozgás volt jellemző. Ekkorra tehető a [[Jászfelsőszentgyörgy]] területén végbement eolikus felhalmozódás.
*A harmadik szakasz a késő[[glaciális]]ban játszódott le. Ekkor enyhe, csapadékos éghajlat volt jellemző, majd zordabb lett az [[éghajlat]], mely kedvezett a futóhomok felhalmozódásának, 2-5 méter magas dűnék is kialakulhattak.
*A negyedik szakasz a [[holocén]], ekkor folytatódtak a homokmozgások, de jellemző lett a növényzet lassú térhódítása is. A klíma egyre melegebbre fordult, mely nem kedvezett a futóhomokmozgásoknak, kezdett jól fejlett [[talaj]] kialakulni. Napjainkban pedig az ember környezet-átalakító tevékenysége egyre kiemelkedőbb, így a homokmozgásokra inkább már ez van hatással, például a futóhomok megkötésével kapcsolatos munkái.
==Futóhomok megkötése==
A futóhomokkötés célja a homokmozgások megakadályozása, a mozgó homok megkötése.
▲''"Ellene két törvényünk, t. i. az 1844. évi X. és 1879. évi XXXI. t.-cikk rendelkezik. Az előbbi törvény kimondja, hogy ha a F. elfojtása az érdekelt birtokosok megegyezésével nem eszközölhető, a közhatósági beavatkozásonak is helye van. Ez abban áll, hogy a [[törvényhatóság]] egy küldöttséget rendel ki a végett, hogy az a szükséges munkálatok, azok költségei s elosztási kulcsa tekintetében javaslatot tegyen; e javaslatok alapján azután a törvényhatóság határoz. A költségek elosztásának szabálya az, hogy azokban a birtokosok, megvédett területük terjedelme és az elhárított veszély nagysága arányában részesülnek. A törvényhatóságnak a teherelosztásra vonatkozó határozatában meg nem nyugvó bármelyik érdekelt birtokos azt bírói úton megtámadhatja. Az 1879. évi XXXI. t.-c. értelmében a F. továbbterjedésének meggátlása végett beerdősítést is rendelhet el a földmivelési miniszter, illetőleg kötelezheti az érdekeltteket beerdősítési társulattá alakulásra. Az igy alakult társulat feladata az erdősítést a törvényhatósági [[közigazgatási bizottság]], mint erdőrendészeti hatóság felügyelete alatt eszközöltetni."''
==Irodalom==
26 ⟶ 37 sor:
[[Kategória:Természetföldrajz]]
| |||