„Cserépszavazás” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bottal végzett egyértelműsítés: Peiszisztratosz –> Peiszisztratosz athéni türannosz |
|||
10. sor:
Az athéni népgyűlés minden évben döntött arról, hogy szükséges-e abban az évben cserépszavazást tartani. (A döntést minden évben az állami ügyek intézésére használt tíz hónap közül a hatodikban hozták meg, ez a hónap a mai naptári év szerinti januárnak-februárnak felel meg.) Ha úgy döntöttek, hogy szükséges, a döntéstől számított két hónap múlva a szavazást lebonyolították: A polgárok az [[Agora]] egy elkerített részére kihelyezett urnákba tették a cserépdarabokat. Ezután a szavazóbiztosok megszámolták az összegyűlt szavazatok számát: ha ez a hatezret meghaladta, a biztosok szétválogatták a különböző neveket tartalmazó cserépdarabokat, és akire a legtöbb szavazat esett, tíz évre száműzték Attikából.
A száműzöttnek tíz napja volt arra, hogy elhagyja az országot, és ha a tíz év letelte előtt megpróbált volna visszatérni, [[halálbüntetés]] várt volna rá. Ezen kívül azonban más hátránya a szavazásból nem származott: vagyonát nem kobozták el, és a száműzetés lejárta után ismét szabad polgárként tevékenykedhetett. A népgyűlésnek lehetősége volt arra, hogy szükség esetén valakit a tíz év letelte előtt visszahívjon: Ismert, hogy az [[i. e. 479]]-es [[Perzsa Birodalom|perzsa]] támadás előtt amnesztiát hirdettek, melynek alapján legalább két száműzött vezető ([[Xanthipposz (Periklész apja)|Xanthipposz]], [[Periklész]] apja; illetve [[Ariszteidész (államférfi)|Ariszteidész]]) visszatérhetett; illetve az [[i. e. 461]]-ben száműzött [[Kimón (Miltiadész fia)|Kimónt]] is visszahívták, mikor szükség volt rá a harcmezőkön.
== Története ==
| |||