„Harry Seeley” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Új oldal, tartalma: „bélyegkép|250px|jobbra|Harry Seeley az [[1880-as években.]] '''Harry Govier Seeley''' 1839. február 18. - 1909. [[január 8.]…” |
|||
7. sor:
[[1872]]-ben feleségül vette Eleanora Jane-t, aki William Mitchell of Bath leánya volt. Harry Seeley leánya, Maude [[Arthur Smith Woodward]] [[Royal Society|FRS-tag]] felesége lett. Seeley 69 évesen, a londoni Kensingtonban halt meg. A [[Brookwood temető]]ben temették el.
== Dinoszauruszok ==
Seeley a [[dinoszauruszok]]at két csoportra osztotta, a [[hüllőmedencéjűek]]re ''(Saurischia)'' és a [[madármedencéjűek]]re ''(Ornithischia)''. A csoportok különválasztásánál, Seeley figyelembe vette a medencecsontokat és az ízűleteket is. [[1888]]-ban kiadta tanulmányát, amelyről egy évvel korábban már előadást is tartott.<ref>H. G. Seeley, On the Classification of the Fossil Animals Commonly Named Dinosauria, Proc. R. Soc. Lond. January 1, 1887 43:165–171; doi:10.1098/rspl.1887.0117. See [http://www.lindahall.org/events_exhib/exhibit/exhibits/dino/see1888.shtml "Paper Dinosaurs"] An Exhibition of Original Publications from the Collections of the Linda Hall Library.</ref> A kortárs őslénykutatók, abban az időben sokéle kategóriába helyezték a dinosauruszokat; a kategóriák megalkotásában a lábfejek és a fogak alakja játszott szerepet. A mai napig csak a Seeley-féle csoportosítás maradt fent. Ő volt az első, aki megértette, hogy a [[madarak]] nem a madármedencéjűek leszármazottjai, hanem a hüllőmedencéjűekké. Harry Seeley annyira különbözőnek tartotta a két csoportot, hogy egyik javaslata szerint a dinoszauruszokat szét kéne választani, többé ne tekinteni egyazon csoportba, mivel úgysem egy őstől származnak. Csak az [[1980-as évek]]ben, az új [[kladisztika|kladisztikus vizsgálatok]] bizonyították be, hogy a hüllőmedencéjűek és a madármedencéjűek csoportjainak a [[triász]] korban közös őse volt. Élete során Seeley számos dinoszaurusznak adott nevet, és sok maradványt írt le.
Híres könyve, amelynek címe „Pterosaurs, Dragons of the Air” (1901), [[pteroszauruszok]] és a madarak párhuzamát hivatott bemutatni. Seeley szerint a pteroszauruszoknak és a madaraknak közös őse volt, de manapság tudjuk már, hogy ez az állítás nem igaz. Sir [[Richard Owen]] őslénykutatót felbőszítette azzal az állítással miszerint a pteroszauruszok melegvérűek és aktív repülők voltak, mivel Owen ezeket az állatokat hidegvérű, lassú, siklórepülőnek tartotta. Manapság tudjuk, hogy Seeleynek volt igaza.
[[1879]] júniusában megválasztották [[Royal Society|FRS-tag]]nak, a hüllőkkel és dinoszauruszokkal kapcsolatos kitartó munkájáért.<ref> {{cite web| url=http://www2.royalsociety.org/DServe/dserve.exe?dsqIni=Dserve.ini&dsqApp=Archive&dsqCmd=Show.tcl&dsqDb=Persons&dsqPos=0&dsqSearch=%28Surname%3D%27seeley%27%29|title= Library and Archive catalogue| publisher= The Royal Society | accessdate= 11 October 2010}} </ref> [[1887]]-ben elnyerte a Croonian Lecture meghivását.
== Források ==
| |||
