„Kahlenbergi csata” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Robot: Herb_Rzeczpospolitej_Obojga_Narodow.svg cseréje a következőre: [[Commons:File:Herb_Rzeczypospolitej_Obojga_Narodow.svg|Herb_Rzeczypospolit… |
|||
29. sor:
Július elején [[tatárok|tatár]] hordák érték el a város környékét. A kezdeti csatározások után Lipót császár 80 000 bécsi lakossal [[Linz]]be menekült. A tényleges ostrom július 14-én kezdődött.
Bécs védelmét [[Ernst Rüdiger von Starhemberg]] gróf vezette, akinek
[[Kép:Sobieski Sending Message of Victory to the Pope.jpg|thumbnail|left|300px|Caption|„Sobieski üzenetet küld [[XI. Ince pápa|XI. Ince pápának]] a győzelemről” ([[Jan Matejko]] képe)]]
A védők az egész júliust és augusztust végigharcolták. A védők sok házat leromboltak a várfalak körül, hogy szabad kilövést biztosítsanak az ágyúik számára arra az esetre, ha a törökök le akarnák rohanni a várost. Kara Musztafa erre megparancsolta, hogy ássanak árkokat egészen a városfalakig, melyek megvédik a gyalogságot a császári ágyúk tüzétől. Mivel a 300 török ágyú elavult volt és a várfalak korszerűek voltak és azokat jól karbantartották, a törökök a lőporukat inkább aknák készítésére használták fel. Ezen kívül a török sereg a védők minden élelmiszer utánpótlását meghiúsította, azok kénytelenek voltak még lovaikat is levágni és állítólag patkányhúst is ettek, annyira nem volt élelmük
|