„Luigi Galvani” változatai közötti eltérés

a
nincs szerkesztési összefoglaló
a (r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: kk:Луиджи Гальвани)
a
 
== Élete és munkássága ==
[[Pap]]nak készült, de a [[bolognaiBolognai egyetemEgyetem]]en a [[teológia]] után az orvosi kart is elvégezte. [[1762]]-től [[anatómia|anatómiá]]t tanított Bolognában, s a szülészet professzora is volt, [[1772]]-től pedig az akadémia elnöke.
 
Az [[1770-es évek]]től foglalkozott a [[békák]] anatómiájával és az [[elektrofiziológia|elektrofiziológiával]]. [[1780]]-ban egy tanítványa figyelte meg, hogy amikor Galvani békát preparált, a kés érintésére a békacomb összerándult, ha a gerincvelőhöz egy másik fémmel értek hozzá. Még erősebb volt a hatás, ha egy dörzselektromos géppel szikrát keltettek, s ha a béka földelt asztallapon feküdt. Galvani [[1786]]-ban a békacombokat a szabadban kifeszített acéldróthoz kötötte, mert a légköri [[villamosság]]ban kereste a magyarázatot - ám a combok itt véletlenszerűen húzódtak össze. Később észrevette: a szobában, vaslemezen fekvő békatetem akkor is összerándult, ha a rajta átszúrt rézkampót a vashoz érintette, a jelenség mindig bekövetkezett, ha két, egymással érintkező fémmel érintette a gerincvelőt és a combizomzatot. Galvani azt hitte, felfedezte az állati elektromosságot, mert az idegeket és izmokat ellentétes elektromosság tölti fel, s ennek kisülése okozza az összerándulást. Feltételezte, hogy a közvetítő anyag, "elektromos fluidum" kiválasztásában az agy játssza a főszerepet, az idegek vezetik azt az izomszövetbe.