„Jiskra János” változatai közötti eltérés

Ifjúkorában távoli országokban, többek közt [[Itália|Itáliában]] is katonáskodott. [[Magyarország]]ra [[Luxemburgi Zsigmond|Zsigmond]] uralkodása alatt került, ahol neki és utódjának, [[Albert magyar király|Albert]] királynak szolgált. Albert özvegye, Erzsébet [[1440]] májusában fiának, [[V. László magyar király|V. László]]nak [[Székesfehérvár]]ott történt megkoronázása után [[Győr]]be ment és odahívatta cseh zsoldosaival Jiskrát is. Innen a koronával Jiskra kíséretében vonult [[Pozsony]]ba. Ettől fogva Jiskra, akit az özvegy királyné a bányavárosok és [[Kassa]] főkapitányává tett, és [[Zólyom]] várával ajándékozott meg, szilárd következetességgel a rendek választotta [[I. Ulászló magyar király|Ulászló]] lengyel királlyal szemben Erzsébet és a kis V. László híve maradt. A [[husziták]]ra jellemző harcmodorával rövid idő után elfoglalta [[Lőcse|Lőcsét]], [[Bártfa|Bártfát]], [[Körmöcbánya|Körmöcbányát]], [[Selmecbánya|Selmecet]], [[Eperjes (Szlovákia)|Eperjes]]t és [[Késmárk]]ot. A kis László király nevére arany- és ezüstpénzeket veretett, hadmozdulataival megszakította Ulászló összeköttetését [[Lengyelország]]gal. Emberei az egész felvidéken[[Felvidék]]en kis méretű várakat építettek, melyek a vidéket ellenőrizték és az ellenséges támadásokkal szemben védelmül szolgáltak. A parasztokra adót és sarcot vetett ki. A várak alatt békés cseh és morva iparosok is letelepedtek. Jiskra Erzsébet életében sikerrel védelmezte Felső-Magyarországot Ulászlónak és vezéreinek, különösen Perényi Jánosnak és Miklósnak támadásaival szemben.