„Ruszin görögkatolikus egyház” változatai közötti eltérés

a
kisbetűsítés
a (Ruszin Görög Katolikus Egyház lapot átneveztem Ruszin görög katolikus egyház névre: lásd helyesírási kocsmafal)
a (kisbetűsítés)
{{nincs forrás}}
{{egyház infobox
|név= Ruszin Göröggörög Katolikuskatolikus Egyházegyház
|saját név =
|kép =
|honlap=
}}
A '''Ruszinruszin Göröggörög Katolikuskatolikus Egyházegyház''' egy [[keleti katolikus egyházak|keleti katolikus]] egyház [[Ukrajna|Ukrajnában]].
 
== Története ==
[[1646]]-ban, mintegy fél évszázaddal a [[breszti zsinat|breszti unió]] után 63 [[ortodox kereszténység|ortodox]] [[ruszinok|ruszin]] pap esküdött hűséget [[XI. Ince pápa|XI. Ince pápának]] [[Ungvár]]ott. De még közel száz év telt el az első önálló [[Munkácsimunkácsi Göröggörög Katolikuskatolikus Püspökségpüspökség]] felállításáig, mert az új egyház kezdetben az [[eger|egri]] egyházmegye fennhatósága alá tartozott.
 
Az első püspök ([[De Camelis János József]], 18. század első fele) munkája nyomán a munkácsi görög katolikus püspökség joghatósága kiterjedt [[Máramaros vármegye]] ruszin lakosságára is; [[Olsavszky Mihály Mánuel]] püspök papnevelő intézetet alapított [[Munkács]]on; [[Bacsinszky András]] püspök működése (19. század) eredményeként [[Magyarország]]on jogilag egyenjogú lett a [[görög katolikus egyház]] a [[római katolikus egyház|római katolikussal]], valamint magyar görög katolikusok anyanyelvű törekvéseit is támogatta, de elősegítette a [[ruszin nyelv|ruszin irodalmi nyelv]] fejlődését is.
 
===A szovjet korszak===
[[Romzsa Tódor]] püspököt [[1947]]-ben kivégezték, és [[1949]]-ben az egyházmegyét bekebelezte a moszkvai ortodox egyház. 129 pap, akik nem voltak hajlandók áttérni, [[1949]] folyamán a [[Gulag]]ra került, és 28 közülük nem tért vissza. Az egyház illegalitásban tevékenykedett tovább annak a mintegy 50 papnak a vezetésével, akik nem kerültek fogságba. [[1989]]-ig egymást követően öt püspök működött illegálisan.,a A Szentszék Dudás Miklós Hajdúdorogihajdúdorogi Megyéspüspökötmegyéspüspököt nevezte ki egyházmegye apostoli kormányzójának melyet 1947 től haláláig betöltött.
 
=== Jelenkor ===
Az egyház jogi rehabilitálására [[1989]]-ig kellett várni. Az anyagi kárpótlás azonban vontatottan halad, az 1944-es mintegy 400 [[kárpátalja]]i templomából az ezredfordulóig alig száz került hozzá vissza.
 
[[1991]] óta ismét van papképzés [[Ungvár]]ott. A hívek számát 300 000-re becsülik, akiknek mintegy tizede [[magyarok|magyar]]. A kárpátaljaitól függetlenül a szomszédos [[Galícia|Galíciában]] is működik görög katolikus egyházmegye [[Lviv]] központtal, mely az [[Ukránukrán Göröggörög Katolikuskatolikus Egyházegyház]] része (a kárpátaljai egyházmegye nem része az ukrán egyháznak). A görög katolikus egyház is szószólója a ruszinok nemzeti- és autonómia-jogainak, akárcsak az ortodox ruszin egyház.
 
== Külső hivatkozások ==