„Német Lovagrend” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Visszavontam Holdkóros (vita) szerkesztését (oldid: 10769366) Baden és Württemberg 1945-ig két külön állam
98. sor:
[[1210]]-ben a német lovagok egy része kivonult a Szentföldről. [[1211]]. [[május 7.|május 7-én]] II. András adománylevelében jogot adott a német lovagrendnek a dél-erdélyi letelepedésre. A következő tizennégy évben rengeteg kiváltságot nyert a rend és újabb területeket is szerzett, főleg hódítás útján a [[Kárpátok]]on inneni [[kunok]] rovására. [[1224]]-ben a német lovagok önálló államként III. Honorius pápa hűbérébe ajánlották a [[Barcaság|borzasági]] és [[Havasalföld|havaselvei]] szerzeményeiket, de ennek megalapítására nem kerülhetett sor, mert a következő évben, a rendet II. András elűzte hűtlenségéért. A lovagok az év végén Lengyelországban, Kulmban, [[Konrád lengyel fejedelem|Mazóviai Konrád]] jóvoltából letelepedhettek. [[1226]]. [[március 26.|március 26-án]] a [[rimini aranybulla|rimini aranybullát]] átadták a német lovagrendnek, ami országuk első alapítólevele lett, s teljes önállóságot nyert.
 
[[1233]]–ban-ban elkezdődtek a történeti Poroszország meghódítására törekvő keresztes-hadjáratok. [[IX. Gergely pápa]] [[1234]]-ben kiadta [[róma]]i privilégiumait, ami a lovagrendi állam második alapítólevelének számít. Három év múlva a [[Kardtestvérek rendje|Livóniai Kardtestvéreket]] beolvasztották a teuton lovagrendbe. [[1239]]. [[március 20.|március 20-án]]–án meghalt [[Salzai Hermann]], s a lovagrendben több mint tíz évig tartó válság állt be. A rá következő évben a lovagrend háborút indított [[Novgorodi-lovagrendi háború|Novgorod ellen]], de közben [[1241]]. [[április 9.|április 9-én]] a teuton-cseh-szilézia-lengyel sereg vereséget szenvedett a mongoloktól [[legnicai csata|Legnicánál]]. Közel egy évvel később, [[1242]]. [[április 5.|április 5-én]] [[Csúd-tavi csata|Csúd-tavi csatában]] nagyobb vereséget szenvedtek a német lovagok az oroszoktól, és a balti poroszok [[Első porosz felkelés|felkeltek ellenük]]. [[1260]]. [[július 13.|július 13-án]] a [[Durbeni csata|durbeni csatában]] is nagy vereséget mértek rájuk, mire a [[livóniai népek nagy felkelése|livóniai népek]] és a poroszok [[második porosz felkelés|újabb felkelést]] szerveztek.
 
[[1262]]-ben a lovagrend birtokot kapott [[Skandinávia|Skandináviában]], [[Södermanland tartomány|Södermanland]] tartományban. A következő évben [[IV. Orbán pápa]] feloldozta a lovagokat a szegénységi fogadalom alól, ezentúl már közvetlenül is szerezhetnek hasznot, majd leverték a lázadó poroszokat, [[1283]]-ra pedig minden területüket meghódították. [[1290]]-től Livónia is teljesen a lovagrend területéhez tartozott. [[1291]]-ben Acre elesett, a német lovagok így áttették központjukat Európába. [[1295]] a [[1295-ös porosz felkelés|harmadik porosz felkelés]] időpontja, melyet úgyszintén levertek a teutonok és nagyobb ellenállással már nem találkoztak az őslakosok részéről.