„Lepoglava” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a link Corvin Kristófora |
a Bottal végzett egyértelműsítés: Hunyadi Mátyás –> I. Mátyás magyar király |
||
31. sor:
Lepoglava egykori vára, melyet a Bednja-folyó völgye fölé emelkedő 320 m magas Gorica-hegyen építettek fel a zagorai ispánsághoz tartozott. A vár stratégiailag fontos helyen épült és a folyó völgyében haladó kereskedelmi utat őrizte. A mai Szent János kápolna közelében állt. Róla kapta a nevét a település is. A név szláv eredetű, szó szerint lefordítva szép fejet jelent. [[1399]]-ben Cillei Hermann kapta meg, aki [[1400]] körül leronttatta és uradalmát az itt alapított pálos kolostornak adta. Néhány történész azonban a vár későbbi, török általi pusztulását feltételezi, mivel az még [[1435]]-ben is megtalálható oklevélben. Pálos kolostorát magyar pálosok alapították a [[15. század]] elején és hamarosan a horvátországi [[pálosok]] központja lett.
A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt plébániatemplomot [[1415]] körül építették fel. A kolostor és temploma a neki adományozott javakból gyorsan gazdagodott. Legfőbb patrónusa továbbra is a Cillei család volt. Cillei Frigyes a szőlők utáni hegyvámot engedte el a pálosoknak, Cillei Ulrik pedig amellett hogy megerősítette korábbi birtokaiban újabb birtokadománnyal is gazdagította. [[1457]]-ben Ulrik gróf nándorfehérvári meggyilkolásával kihalt a Cillei család. [[1458]]-ban [[I. Mátyás magyar király|Hunyadi Mátyás]] felmentette a kolostort és a hozzá tartozó birtokokat az adózás elől, [[1466]]-ban pedig a rend itteni elöljárója pallosjogot kapott. A szépen fejlődő kolostort [[1481]]-ben felégette a török, ekkor pusztult el értékes könyvtára és levéltára is. A kolostort pálosok György perjel vezetésével még abban az évben újjáépítették. A település ekkor királyi birtok. Hunyadi Mátyás, majd halála után fia [[Corvin János]] herceg a régi templom helyett új, nagyobb, fényesebb templomot építtetett és a kolostort is megújíttatta. A templom és a kolostor falait erődszerűen vaskos fallakkal építették meg, hogy a lakosságnak veszély esetén menedéket nyújtson. A templomot és monostort egyben hatalmas vízárokkal és őrtornyokkal vétette körül. Ezt a templomot választotta nyughelyéül is, majd fiát Corvin Kristófot is ide temették. Corvin János özvegye Frangepán Beatrix itt eltemetett férje és fia lelki üdvéért a pálosokat újabb adományokkal és birtokokkal gazdagította. Bár a Hunyadi család kihalt, címerállatuk a [[holló]] ma is ott látható a város címerében.
Miután a török [[1526]]-ban elpusztította a pálosok [[budaszentlőrinc]]i kolostorát, a rendfőnök székhelyét a kialakult háborús helyzet [[1570]]-ben arra kényszerítette a rend vezetését, hogy magyarországi székhelyét Lepoglavára költöztesse át. Nem sokkal később pedig a rend többi magyarországi kolostorának kincseit is ide hozatta. Még [[1503]]-ban alapították meg itt a pálos szemináriumot, mely [[1582]]-ben gimnáziummá alakult át. [[1658]]-ban a rend filozófiai, [[1684]]-ban pedig teológiai akadémiája is itt nyílt meg. Növendékei között, nemcsak horvátok, hanem más nemzetiségűek is többen akadtak és egy gazdag könyvtár is rendelkezésükre állt, melyet [[1710]]-ben Kristolovecz János pálos szerzetes alapított. Lepoglava ebben az időben [[Horvátország]] első egyetemi központja, egyben a horvát kultúra egyik központja is volt. [[1714]]-ben itt alakult meg a magyarországitól elszakadt önálló horvát pálos rendtartomány.
| |||