„Muraszombat” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
B.Zsoltbot (vitalap | szerkesztései)
a clean up, replaced: [[Második világháború → [[második világháború, [[Első világháború → [[első világháború AWB
Hkbot (vitalap | szerkesztései)
a Bottal végzett egyértelműsítés: Hunyadi Mátyás –> I. Mátyás magyar király
51. sor:
[[1365]]-ben Széchy Péter fia Miklós dalmát-horvát bán és testvére Domonkos erdélyi püspök kapták királyi adományul illetve cserében a Borsod vármegyei Éleskőért, Miskolcért és tartozékaikért Felsőlendvát és tartozékait köztük Muraszombat városát, mint a magban szakadt Amadéfi János birtokát. A település a későbbi századokon át is birtokában maradt ennek családnak, mely birtokközpontjáról a felsőlendvai, felső-lindvai Bánfi, felső-lindvai Herczeg neveket is viselte.<ref>Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.</ref>
 
[[1479]]-ben [[HunyadiI. Mátyás magyar király|Hunyadi Mátyástól]]tól kiváltságokat kapott. [[1582]]-ben Podgiriay Borbálának volt itt kúriája. [[1605]]-ben, mivel a lakosság [[Bocskai István|Bocskai]] hadainak ellenállt, az a települést porig égette. Ezután nem a régi helyén, hanem a jelenlegi helyen, a Szapáry-kastély körül épült fel. A kastélyt [[1647]]-ben még Széchy Tamás kastélyaként említik. [[1687]]-ben a Széchyek fiági kihalásával Kéry Ferenc felesége Széchy Julianna grófnő a vasvári káptalan, mint [[hiteleshely]] előtt írt szerződésben muraszombati kastélyát és a hozzá tartozó uradalmat a Szapáry családnak adta el. [[1690]]-ben Szapáry Péter Muraszombat „örökös ura” lett, a város más részei királyi tulajdonban voltak. A Szapáryak egészen az [[első világháború]]ig voltak a város földesurai.
 
Egyházilag a [[12. század]]tól [[1777]]-ig a [[győr]]i püspökséghez tartozott, ekkor azonban az újonnan alapított szombathelyi püspökséghez csatolták. [[1923]]-tól azonban már csak formailag tartozott [[Szombathely]]hez és [[1964]]-ben hivatalosan is a [[maribor]]i püspökség része lett. A reformáció hatására lakói a [[16. század]]ban evangélikusok lettek, de [[1671]] és [[1673]] között a rekatolizáció hatására újra visszatértek a katolikus vallásra. Az evangélikus egyház csak [[1886]]-ban tudta újjászervezni az itteni plébániát, mely a vendvidéki evangélikusok központja lett.